arviz-(960x640)(2).jpg (árvíz, duna, )
Tudomány

Másfél napos eső okozta a rekordárat

Nem a hóolvadás és még csak nem is a szeszélyes tavasz a felelős.

Bár a mostani dunai árvízhez a március 14-i hóvihar, majd a hűvös tavasz és a gyakori mediterrán ciklonok is hozzájárultak, azt közvetlenül egy viszonylag rövid, 36 órás intenzív csapadékos időszak és az akkor lehullott extrém mennyiségű csapadék váltotta ki – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján hétfőn közölt tanulmányban.

Az árvizet okozó csapadékos periódus május 30-án kezdődött, akkor elsősorban Győr és Linz között, nagy területen 15-20 milliméternyi eső hullott. Az intenzív esőzés éjszaka is folytatódott, a 20-25 milliméternyi csapadék főleg a felső szakaszra koncentrálódott. Május 31-én ismét Bécs és a forrásvidék között esett jelentős, átlagosan 20 milliméter körüli csapadék. A következő 24 órában inkább csak a felső szakaszon hullott jelentősebb mennyiségű eső, viszont a hegyek között néhány mérőhelyen 24 óra alatt 100 millimétert meghaladó értéket is mértek.

Ekkor még megúszhattuk volna

A meteorológusok szerint ha június 1-jén befejeződött volna az esőzés, vagy az előző napokhoz hasonló mennyiségű csapadék hullott volna le, csak egy jóval gyengébb árhullám alakult volna ki a Dunán. Június 1-jén éjjel azonban ismét rendkívül intenzíven kezdett esni. Főként Linz és Passau között, széles sávban, területi átlagban 70 milliméternyi csapadék hullott le. Másnap folytatódott az esőzés, az Inn, az Isar és a Traun vízgyűjtőin újabb 40 milliméter csapadékátlaggal. Az intenzív csapadékos periódus június 2-án estére véget ért, de még több napon keresztül esett kisebb, 5-10 milliméternyi eső a térségben.

Összességében tehát a német-osztrák határ közelében június 2-án reggel 8 óráig, 36 óra alatt többfelé hullott 150 milliméternyinél több eső. Az extrém mennyiségű csapadék szinte azonnal elindította az árhullámot. A magasabb területeken még meglévő hó a ciklon hideg levegőjében nem olvadt el, így az áradásban a hóolvadás nem játszott szerepet – olvasható Horváth Ákos, Nagy Attila és Simon André meteorológusok tanulmányában.

Ugyanannyi csapadék, csak intenzívebb

Pár nappal korábban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adott közre egy tanulmányt arról, hogy a globális felmelegedéssel egyre gyakoribbak lehetnek a Duna mostani áradásához hasonló árvizek. Hozzátették: más tényezők, az urbanizáció és a modern mezőgazdaság is hozzájárulnak a helyzet romlásához.

Hervé Douville, a francia meteorológiai intézet kutatója is arra jutott, hogy az embernek az éghajlatra gyakorolt hatása növeli az árvízveszélyt nagyon sok régióban, és ez nincs összefüggésben a csapadék átlagos változásaival. Ez azt jelenti, hogy miközben a lehullott csapadék átlagmennyisége egyik évről a másikra nem változik, előfordulhat, hogy az adott vízmennyiség rövidebb idő alatt esik le és nagyobb károkat okoz. Arra pedig egyre több a bizonyíték, hogy az esőzések intenzitásának erősödése a klímaváltozásnak köszönhető.

Kövess minket a Twitteren is!

Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.