A némileg szemcsés kép 66 évvel ezelőtt, 1946. október 24-én készült – alig 14 hónappal a második világháború lezárása után, és 11 évvel a szovjet Szputnyik-1 műhold indítása előtt. A felvételt amerikai mérnökök és tudósok készítették egy német V-2 típusú rakéta segítségével, amit az új-mexikói White Sandsből lőttek fel.
A nyilvánosság először 1950-ben, a National Geographic oldalain láthatta. (Forrás: Gizmodo)
Akkoriban még nem volt NASA (az űrhivatalra 1958-ig kellett várni), és az űrkutatás is inkább csak a sci-fi regények világában létezett. Az űrben rejlő lehetőségek felismerését és a jelenlegi űrprogramok megvalósulását – nem kevés költői túlzással – egy Wernher Magnus Maximilian Freiherr von Braun nevű úriembernek köszönhetjük.
Von Braun űrhajókkal álmodott, és mindenáron rakétákat szeretett volna építeni – erre pedig Hitlertől meg is kapta a lehetőséget, így lett a második világháború előtt és alatt a Harmadik Birodalom rakétaprogramjának jelentős alakja. Nevéhez köthető a Londont terrorban tartó V-2 rakéta, amely a háború után minden katonai nagyrakéta alapja lett.
A háború után azonban nemcsak a tervrajzok és (fél)kész rakéták landoltak a szövetségesek birtokában, hanem von Braun is amerikai rakétatudóssá fejlesztette magát, az USA lobogója alatt folytatta munkáját. Míg a legtöbb amerikai mérnök bőven elégedett volt a V-2 rakétákra szerelt érzékelők által szerzett adatokkal, addig szerencsére akadt egy kivétel: Clyde Holliday. Ő volt az, aki egy olyan, 35 mm-es kamerát szerelt az egyik rakétára, amely másfél másodpercenként készített egy képet.
Belegondolni is szédítő, hogy szűk 66 évvel később olyan űrállomás keringi körül bolygónkat, amelyről már milliónál is több képet lőttek.
