Tudomány

Szaporodnak a szuperegerek Európában

24.hu
24.hu

2012. 10. 10. 11:50

Az egyelőre Csehországban és Németország bajorországi régiójában terjedő kisemlős tanulmányozása közelebb viheti a kutatókat a férfiak terméketlenségének megértéséhez is.

Korábban a témában:

A kelet-európai háziegér hímjének kromoszómáját viszi tovább párosodásuk után a nyugat-európai háziegér. Az így létrejött hibrid egéralfajnak olyan különleges tulajdonságai vannak, mint például az extra magas spermiumszám. A jelenség a kutatókat is meglepte, mivel normális esetben a hibridizáció – amikor két alfaj egyedeinek párosodásából utód születik – a spermium minőségének gyengülésével, alacsonyabb ivarsejtszámmal jár a hím utódoknál. A tudósok ezért most laboratóriumi körülmények között keresik a választ arra, hogy miként jön létre a változás.

Eddigi eredményeikről a brit tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society B-ben számoltak be. Eszerint a háziegér két alfaja megőrizte azt a képességét, hogy egymás között szaporodjon, ami az adatok szerint legalább 6 ezer éve meg is történik. Norvégiától Bulgáriáig húzódik az a mintegy 20 kilométer széles észak-déli sáv, amelyen belül a keveredés zajlik, ebben a zónában élnek a hibrid háziegerek. Az egérhibridizáció frontvonala Baird szerint a biológiai megfelelője egy atomütköztetőnek: két fajt egymásnak ereszt természetes körülmények között, és lehetővé teszi, hogy a tudósok megfigyeljék az eseményeket.

E zóna cseh-bajor régiójában a kutatók egyre több olyan hím nyugati egeret találtak, amelynek Y kromoszómája a keleti egértől jött. Más szóval, amikor a nyugat-európai háziegér keleti társával párosodott, akkor az utódok a keleti hím kromoszómáját vitték tovább.

Baird csoportja 212 egeret fogott be, majd vizsgálta hímivarsejtjeik minőségét és mennyiségét, ezen kívül pedig genotípusukat is megállapította. Az elemzés megmutatta, hogy a nyugat-európai háziegerek közül azok, amelyek a hibridizáció során átvették a keleti egér Y kromoszómáját, jóval – átlagosan 6 millióval – nagyobb számú spermiummal rendelkeztek, mint bármelyik az eredeti két altípus közül.

A további genetikai elemzésektől és laboratóriumi vizsgálatoktól azt várják, hogy választ kaphatnak az emberi spermium minőségét meghatározó okokra is – idézte Bairdot a LiveScience című tudományos portál.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.