Tudomány

Madarak okozták az óriásbogarak vesztét

Ughy Márton

2012. 06. 09. 12:00

A hetven centiméteres szárnyfesztávolságú óriásrovaroknak a madarak vetettek véget a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint.

Korábban a témában:

A karbon és a perm időszakban hatalmas, a szitakötőkhöz hasonlatos ragadozó rovarok uralták a levegőt, legnagyobb méretüket 300 millió évvel ezelőtt érték el – az általánosan elfogadott elméletek szerint hatalmas méreteiket a rovarok a légkör rendkívül magas, 30 százalékos oxigéntartalmának köszönhették.

Matthew Clapham, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem docense és Jered Karr doktoranduszhallgató 10,5 ezer olyan rovarfosszíliát vizsgált, amelyek az elmúlt 320 millió évből származnak, ezzel párhuzamosan elemezték az adott időszakok légköri oxigénkoncentrációját is.

Százhetvenmillió éven át a rovarok szárnyméretei meglepően jól tükrözték az oxigén szintjének emelkedését és csökkenését. A jura időszak végén, a kréta időszak elején, körülbelül 140-130 millió évvel ezelőtti időszakban viszont érdekes fordulat állt be: a rovarok szárnyainak hossza annak ellenére csökkent, hogy hirtelen megemelkedett az oxigén légköri koncentrációja és ez egybeesik a madarak evolúciójával” – magyarázta Matthew Clapman.

A kutatók szerint ragadozó madarak megjelenésével azoknak a rovaroknak voltak nagyobb túlélési esélyei, amelyek jobb manőverezési képességekkel rendelkeztek, ez pedig a kisebb testméretnek kedvezett.

A rovarok következő méretváltozása a kréta időszak vége felé, a 90-65 millió évvel ezelőtti időszakban következett be. A kutatók ezt több tényező együttes hatásával, így a madarak “szakosodásával”, a denevérek megjelenésével, valamint a kréta időszak végi tömeges kihalással magyarázzák.

A korábbi kutatások során a rovarok maximális méretével foglalkoztak, de nem fordítottak figyelmet az átlagos nagyságú rovarokra. Ezt már azért sem tehették meg, mivel általában a nagyobb méretű rovarok fosszílizálódtak és maradtak fenn.

Mindig voltak parányi rovarok, még a perm időszakban is, amikor a héja nagyságúak mellett mindössze néhány milliméteres szárnnyal rendelkezők is éltek. Mindig az ökológiai, környezeti tényezők összhatása határozza meg a testméretet és számos ok miatt lehetnek előnyösek a kis paraméterek” – összegezte Matthew Clapman.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.