A mindössze a méter milliárdod részét kitevő, öt kondenzált benzolgyűrűből álló olimpicén molekula nem véletlenül emlékeztet az olimpiai szimbólumra.
Graham Richards, az Oxfordi Egyetem kémiaprofesszora akkor vetette fel egy ilyen molekula szintetizálásának lehetőségét, amikor 2009-ben az IBM zürichi kutatóközpontjának munkatársai közzétették az öt benzolgyűrűt egy sorban tartalmazó, pentacén elnevezésű molekuláról készült képeiket. “A Kémiai Királyi Társaság bizottsági ülésén voltam, ahol azon tanakodtunk, mit tehetnénk az olimpia tiszteletére” – mesélte Richards a BBC-nek. A kémikusnak ekkor jutott eszébe az öt gyűrűből álló molekula, amely nagyon hasonlít az olimpiai játékokat szimbolizáló ötkarikára.
Ezt követően Anish Mistry és David Fox, a Warwicki Egyetem kutatói vállalták, hogy kidolgozzák a molekula előállításának kémiai receptjét, majd pásztázó alagútmikroszkópiával képet alkotnak róla.
Ez a módszer azonban nem ad olyan részletes képet egyetlen molekula gyűrűszerkezetéről, mint a kontaktus nélküli atomerő mikroszkópia, amelyben egyetlen igen pici szén-monoxid molekulát használnak tűhegyként a nagyobbacska molekula felszínének letapogatására. A vizsgálat eredményeként példátlanul nagy felbontású képet kaptak az öt gyűrűből összekapcsolt, olimpiai ötkarikát alkotó szénhidrogénről.
Richards professzor nem elsősorban kereskedelmi hasznosulást vár az új molekulától, hanem arra számít, hogy az olimpiai játékok idején felkelti a fiatalok érdeklődését a kémia iránt.
