A láthatatlanná tévő köpeny ezúttal nem a teret fedte, hanem az időből takart el egy darabkát, a másodperc 40 billiomod részét. Az esemény, amely ez alatt történt, kívülálló számára olyan, mintha meg se esett volna, kamerával is észrevehetetlen.
Korábban a fizikusok úgy tettek láthatatlanná egy-egy tárgyat, hogy a fénysugarakat a szokásos három térbeli dimenzióban térítették el. A Cornell fizikusai azonban nem a fényáram helyét változtatták meg, hanem a sebességét, így a változás az időben történt, nem a térben.
Moti Fridman fizikus magyarázata szerint a történés lezajlik, benne van a “filmben”, ám az alkalmazott trükk miatt a néző számára láthatatlan. A módszer lényege, hogy a fénysugár egyik részét felgyorsítják, miközben a másikat lelassítják, és a kettő között így létrejövő időrés fedi el a történést.
Alexander Gaeta a Cornell alkalmazott és mérnöki fizikai iskolájának igazgatója szerint ez olyan, “mintha lyukat hoznánk létre az időben, ahol az esemény megtörténik“.
