Tudomány

Gázfelhő zuhan galaxisunk közepébe

24.hu
24.hu

2011. 12. 15. 12:04

Ez az első eset, hogy „élőben” figyelhetik meg a tudósok, miként fogyaszt el egy gázfelhőt egy fekete lyuk.

Korábban a témában:

fekete lyuk (fekete lyuk, )Fotó: ESO

A Nature folyóiratban 2012 januárjában megjelenő új tanulmány szerint egy háromszoros földtömegű gázfelhő, amely a világűrben 2350 km-t tesz meg másodpercenként a galaxisunk, a Tejút közepén – a Földtől 27 ezer fényévre – található szupermasszív fekete lyuk felé igyekszik.

A gázfelhő irányát és mozgását az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával (VLT) dolgozó kutatók határozták meg.

Amint a gázfelhő a fekete lyukhoz ér, a fekete lyuk környékén szokatlan fényességet, kitörő röntgensugarakat és rádióhullámokat, valamint a gázok felforrósodását fognak mérni.

A gázfelhő mozgása – amely az elmúlt hét évben másodpercenként megduplázódott – alapján a jelenség a Földről láthatóan 2013-ban következik be.

A szimulációk alapján a következő két év rendkívül izgalmas lesz az a felhő útját követő asztrofizikusok számára. A találkozáskor a felhő darabokra szakad, és úgy kezdi el felemészteni a Nyilas csillagképben mért szupermasszív fekete lyuk, a Saggittarius A*. A felhőnek valószínűleg csak a felét nyeli el végleg, a fennmaradó többi darabot visszaveti az űrbe.

A tudósoknak eddig nem nagyon volt esélyük egy “étkező” fekete lyukat figyelemmel kísérniük (egyetlen lehetséges esetet jegyeztek fel eddig a Seyfert-galaxisban), így nagy lelkesedéssel állnak neki a több mint négy millió naptömegű fekete lyuk természetének vizsgálatához.

MITŐL LEHET SZUPERMASSZÍV EGY FEKETE LYUK?

A szupermasszív – szupernagy tömegű – fekete lyukak a fekete lyukak legnehezebb ismert képviselői, tömegük százezer-tízmilliárd naptömeg között van.

A legtöbb – ha nem az összes – galaxis magjában ilyen égitest van. Közvetlenül még nem sikerült egyet sem megfigyelni.

Tömegükre a körülöttük keringő anyag keringési sebességéből következtetünk.

Folyamatosan, de nagyon változó intenzitással nyelik el a körülöttük akkréciós korong formájában keringő anyagot, egy részét a korong síkjára merőleges relativisztikus jetek formájában kilövik a csillagközi térbe.

Napjainkban a galaxisok magjában lévő szupermasszív fekete lyukak nagy része – így Tejútrendszerünké – nyugalmi állapotban van, kevés anyag áramlik beléjük.

Ha a beáramló anyag mennyisége megnövekszik – például két galaxis ütközésekor – , az akkréciós korong felforrósodik, és az energiafelesleg egy részét elektromágneses sugárzás formájában bocsátja ki. Ilyenkor aktív galaxismagról beszélünk. (forrás: Wikipedia)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.