Tudomány

Korai óriásvihar a Szaturnuszon

Ughy Márton

2011. 11. 29. 13:05

Először tudósított űrszonda a gyűrűiről híres bolygó északi féltekéjén tomboló óriásviharról.

Naprendszerünk második legnagyobb bolygójának légköre általában békés, ám nagyjából harminc évente – amikor a Szaturnusz északi féltekéje a legkisebb távolságra kerül a Naphoz – kitör az óriásvihar, amelyet Nagy Fehér Foltnak neveznek.

A mostani vihar azonban a “szokásos menetrendhez” képest tíz évvel korábban tört ki. A csillagászok 1876 óta mindössze öt óriásvihart regisztráltak, most viszont első ízben űrszonda segítségével, a Szaturnusz körül 2004 óta keringő Cassini segítségével figyelhették meg a fejleményeket.

Az űrszonda által készített színes felvételek százain az látszik, miként múlt év december 5-én megjelenik egy parányi fényes pont, majd növekedésnek, míg végül január végére már az egész bolygót körülölelő, észak-déli irányban tizenötezer kilométerre nyúló viharrá fejlődik.

A vihar aktív periódusa 200 napon át tartott. Ez a valaha megfigyelt leghosszabb szaturnuszi vihar – a korábbi rekorder az 1903-as volt, amely 150 napon át tombolt. A 21 évvel ezelőtt, a Hubble űrteleszkóp által megfigyelt vihar, amely méretében a mostanihoz volt hasonló, “mindössze” 55 napig tartott.

Fontos persze megjegyezni, hogy a szaturnuszi viharok sokkal inkább egy vulkánkitörésekhez hasonlítanak, mintsem egy földi időjárási rendszerhez – a nyomás sok éven át növekszik, mielőtt kitörne a vihar.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.