Tudomány

“Új holdja lett a Földnek”: ötvennégy éves az űrkorszak

24.hu
24.hu

2011. 10. 05. 10:41

1957. októberében lőtte fel Szovjetunió az első Föld körüli pályán keringő mesterséges holdat. Az emberi történelemben új korszak kezdődött.

Ötvennégy évvel ezelőtt október 4-én az első Szputnyik fellövése moszkvai idő szerint 22:26 órakor sokkolta az Egyesült Államokat és a világot.

1957. október 5-én hajnali 1:22 órakor a moszkvai rádió bejelentette, hogy a Földnek van egy új, a Szovjetunió által készített holdja, mely 1 óra 35 perc alatt járja körbe a Földet, vagyis egy nap alatt legalább tizenötször kerüli meg bolygónkat.

A Szovjetunió előnye ekkor az űrversenyben tagadhatatlan volt, és dicsőséges időszak egészen 1969-ig az első ember Holdra lépéséig tartott.

SZOVJET RAKÉTA NÁCI ALKATRÉSZEKBŐL

V-2 rakéta (v-2)Nem túlságosan ismert tény, de Szputnyik-1, azaz első műhold elkészítését közvetetten segítették a náci mérnökök tervei, és a maradék német rakétaalkatrészek. A II. világháborút követően ugyanis a nagyhatalmak hadizsákmányként kezelték a Német Birodalomtól birtokukba került technikai vívmányokat.

Az amerikaiak Wernher von Braunt és több tucatnyi vele dolgozó mérnököt kaparintották meg, míg a szovjetek kezébe közel 100 vagonnyi rakétaalkatrész, vagy többé kevésbé összeszerelt V-2 tartozék került, jó néhány rakétamérnökkel együtt.

A náci német alapokon a hidegháborúban mindkét fél nagyarányú rakétafejlesztésbe fogott. A Szovjetunióban a V-2-est fejlesztették. Így jött létre az első szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta az R2, a szputnyikot fellövő R-7 “Szemjorka” alapja.

A rakétatervező Szergej Pavlovics Koroljov a rakétákat a kezdetektől – 1945-től – űrkísérletek céljára szerette volna bevetni, de a szovjet hadsereg vezetői kezdetben elutasították ötletét. A Szovjetunió Kommunista Pártja már másként tekintett a rakétában rejlő lehetőségekre, és végül engedélyezték az első titkos űrkísérleteket.

TÖBB TONNÁS SZÖRNYSZONDA HELYETT „KUTYAFUTTATÓ” MŰHOLD

Lajka (lajka)Az első szovjet szonda egy másfél tonnás monstrum lett volna, de végül, hogy biztosra menjenek csökkentették az első szputnyik méreteit. A biztonsági fejlesztések révén történhetett meg, hogy a második Szputnyikon már Lajka kutyát is fellőhették, egy hónappal az első műhold küldetése után.

(A Szputnyik-2 műholdnak nem volt visszatérő egysége/képessége, ezért Lajkára egyébként is a halál várt, de a szovjetek sokáig azt terjesztették, hogy több napig életben volt, ám mint később bebizonyosodott, a Föld körüli pályára állás után néhány órával elpusztult.)

Fellövik az első Szputnyikot, korabeli amerikai filmhíradó:



Lajka a másodikon repül az űrbe – korabeli szovjet propagandafelvétel:

 

IRREÁLIS FÉLELEM: MŰHOLDRÓL HULLÓ ATOMBOMBA?

A szovjetek imádtak az ötvenes években borsot törni az USA orra alá, így a megtermett ember súlyú, 83 kilós alumíniumgömb amellett, hogy a történelem első Föld körüli objektumává vált, többször átszelte az “Egyesült Államok égboltját”.

Történelmi források alapján kiderül az amerikaiak pánikba estek a fejük felett “elzúgó vörös űrhajótól”, pedig a szputnyik valójában nem szolgált harci célokra, csak megmérte az ionoszféra sűrűségét.

Az amerikaiak olyan eszközt láttak benne, amely a világ bármely pontjára bombát juttathat, az atomháborútól való rettegés pedig mindennél erősebben uralkodott el a lakosságon és a kormányon egyaránt.

A Szputnyik és az űrkorszak hajnala végül – igaz tíz évbe került – de az amerikaiak számára is végül pozitív fordulatot hozott. Ugyan december 6-án az első amerikai műholdnak szánt Vanguard TV-3 hordozóeszköze felrobbant, hosszútávon felgyorsult űrverseny mégis felgyorsult, és az USA előretörését hozta.

Ahhoz, hogy a kezdeti csüggedés csökkenjen, és ne hajtogassák az emberek, hogy a “mi rakétáink mindig felrobbannak ugye?” Eisenhower megalapította a NASA-t, és kihirdette, hogy az USA is lépni fog a világűr meghódítása érdekében. Az amerikai űrprogram eredményei a kezdeti Szputnyik és Gagarin-sokk után pedig tagadhatatlanok.

Míg a szovjetek a sorozatosan fellőtt Vénusz-szondákkal, Venyerákkal pazarolták el – majdnem hogy feleslegesen – az időt  az amerikaiak 12 év múlva sikeresen juttatták el az első embert a Holdra, és nem is álltak volna meg a Marsig, ha a hetvenes évek után nem csökkentik a NASA költségvetését, és nem indul más irányokba nevezetesen az űrsiklók vagy a Nemzetközi Űrállomás fejlesztése felé az amerikai űrpolitika.

David Hoffman dokumentumfilmje az első műholdról – Szputnyik-mánia (forrás: TED):

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.