Az Oxalaia quilombensis maradványai Brazília észak-keleti részén, késő kréta kori üledékes kőzetből kerültek elő. Az eddig feltárt két koponyatöredék alapján az őshüllőt a szpinoszauruszok, azaz a “tüskegyíkok” közé sorolták, amelyek nevüket a hosszú csigolyanyúlványaikról kapták.
A leleteket leíró két brazil paleontológus – Alexander Kellner és Sergio Azevedo az ormánytöredék alapján rekonstruálta a különleges fejet.
Az Oxalaia quilombensis koponyája – ellentétben más ragadozó őshüllőkkel, amelyek széles, masszív “kobakkal” rendelkeztek – hosszú és keskeny volt, olyasféle, mint amilyennel a ma élő krokodilok “büszkélkedhetnek”. Hossza a becslések szerint majdnem másfél méteres.
Az Oxalaia quilombensis óriásnak számított a szpinoszauruszok között is, akkora volt, mint egy T. Rex. Testhossza 12-14 méter körüli lehetett, súlya pedig öt és hét tonna között mozgott.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a leletről a brazil múzeum honlapján (Brazil Nemzeti Múzeum)