Világviszonylatban az ötödik legnagyobb földmozgást mérték Japánban – amit más földrengésfigyelő intézetek – köztük a magyarországi – is megerősítettek – 8,9-es erősségűt, mely a Richter-skálán a nagyon erős és a rendkívüli erejű határára sorolható.
A hatalmas rengést egy 10 méteres 800 km/órával zúduló cunami követte, egyelőre semmit sem lehet tudni, hány főre tehető az áldozatok száma.
A Japán-szigetek az Eurázsiai kontinens legfiatalabb területei közé tartoznak. Japán lemeztektonikailag aktív területen helyezkedik el az eurázsiai, az észak-amerikai és a Fülöp-szigeteki lemez találkozási sávjában. A területen a kéregmozgás erős földrengéseket s aktív vulkáni tevékenységet okoz.
Időszámításunk kezdetétől 2200 földrengést jegyeztek fel Japánban. Egy 1923. január 9-i cunamival kísért rengés közel százezer ember életét követelte, s tetemes anyagi károkat okozott. 1900 óta a mostanit jegyzik világviszonylatban a legnagyobb japán földrengésként.
A közelmúltban a Szumátrát megrázó 2004. december 24-én szintén hatalmas szökőárral kísért földrengés négy magnitúdóval múlja felül az mait. A Richter-skála bevezetése óta a leghatalmasabb lakott terület közelében mért földrengést 9,5 erősségűnek határozták meg: 1960. május 22-én Chilében pattant ki.
AJÁNLOTT LINKEK:
Térkép a március 11-i földrengéssorozatról (Japán Földrengésfigyelői Intézet)
Japán domborzata (Wikipedia)
A legnagyobb földrengés Japánban (Világtudomány)
A Föld kéreglemezei (Wikipedia)
Az elmúlt tíz év legnagyobb földengései Japánban (Metropol)
