Minden évben nagyjából 50 milliárd madár kényszerül “önkéntes, déli zarándoklatra”, amikor Észak-Európában tél honol. A starnbergi Max Planck Madártani Intézetének tudósai szerint ennek nem csak éghajlati okai vannak, a migráció a madarakban genetikailag kódolt.
Jakob Müller és kollégái a barátposzáták viselkedését tanulmányozták, akik általában csak nappal aktívak, és csak akkor repülnek, a költözés idején azonban éjszaka is folyamatosan szállnak.
A tudósok arra voltak kíváncsiak, mi okozza a madarak eltérő évszakokban mutatott aktivitását. A rejtélyt fokozta, hogy a fogságban élő madaraknál is túlzott nyugtalanságot tapasztaltak, amikor a vándorlások ideje eljött.
A poszátákból vérmintát vettek, amelyet genetikai elemzésnek vetettek alá. A kutatók négy gént találtak, mely a nappali és éjszakai aktivitás szabályozásában játszik szerepet.
Az éjszakai nyugtalanságot az ADCYAP1 gén váltja ki, mely a PACAP nevű anyagcseréért felelős fehérje működését befolyásolja. Minél hosszabb az említett gén, vagy valamelyik allélja annál nyugtalanabbak a poszáták, s annál szaporábbak, ha eljön a délre költözés ideje.
Egy amerikai biológus szerint mindez a jéghegy csúcsa, s lehet, hogy valóban megtalálták a vándormadarak titkát. A jövőben további fajokban kutatják a vándorlás kódjait.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a barátposzáták vándorlásáról (New Scientist)