Ha valaki Londonból Párizsba akart utazni, és nem a repülőgépet választotta, a Csalagút 1995-ös átadása előtt 5 óra 40 percet kellett bekalkulálnia. Mára ez az idő, az Eurostar vonattal 2 óra 54 percre redukálódott. Az American Society of Civil Engineers szerint az alagút egyike a modern világ hét csodájának.
Folkestown – madárcsiripelés és 300 km/h:
Honnan, hová?
Az 1994-ben megnyitott (az emberek 1995-től használhatták) Csalagút nyomvonala az angliai Cheritonból (ez a település Folkestone közelében található) vezet a franciaországi Calais melletti Frethunbe. Hosszúsága 51,5 kilométer, amelyből 38 kilométer található a víz alatt, ez a világ második leghosszabb alagútja (a víz alatti hossza listavezető). Sokan Folkestone-t és a Calais melletti Coquelles-t jelölik meg két végpontként. Maradjunk annyiban, a Doveri-szoroson át vezet.
Valójában három párhuzamos járatból áll. Az alagútrendszer két, 7,6 m belső átmérőjű alagútból és egy 4,8 m belső átmérőjű szervizalagútból áll. A teljes alagúthossz 3 x 50,5 km, azaz 151,5 km. A tenger alatti alagutakból 21,9 km az angol szektorban, 16 km a francia szektorban fekszik. Az egyik vasúti alagúton Anglia felé haladnak a szerelvények, a másikon Franciaország felé –, a köztük lévő szervizalagút pedig lehetővé teszi a gyors elérést vészhelyzetben.
Discovery dokumentumfilm – 1. rész:
A film 2. része ITT, a 3. része EZEN A LINKEN érhető el.
Rögtön az 1995-os megnyitást követően pánik alakult ki a működtetése körül. 1996. november 18-án egy kisebb tűz ütött ki a járatban, és ez bár nem követelt halálos áldozatot, kiderült, érzékeny a szerkezet, gyorsan megemelkedett a hőmérséklet az alagútban. A vonat kerekei ráolvadtak a sínekre, a javítás hat hónapig tartott, és csak 1997 júniusában állhatott helyre a forgalom. Az emberek körében pedig – érthetően – a bizalom veszni látszott. Mára nagyjából helyreállt.
Történelmi visszatekintés
Már Napóleonban megfogalmazódott, hogy „száraz lábbal” lenne érdemes átkelni Angliába, de az első lépésekre 1880-ig kellett várni, amikor el is kezdődött mindkét oldalról a fúrás! Frederick Beaumont ezredes vezetésével, egy Thomas English által tervezett fúrógéppel zajlott, 2 kilométer után azonban a britek megijedtek egy lehetséges inváziótól, és leállították a „projektet”. Később 1922-ben és 1975-ben is fúrtak, próbaképpen.
Discovery dokumentumfilm – 4. rész:
A megállapodásra 1986-ig kellett várni, akkor brit és francia oldalon is megszületett az akarat. Ebben az évben írták alá a Canterbury-egyezményt az alagút megépítéséről. Egy 55 éves koncessziós szerződést kötöttek egy brit és egy francia csoporttal. Ezekből alakult a mai üzemeltető, az Eurotunnel és a rendszer építője, a TML (Transmanche Link). Mivel az utóbbi tervezte, és mindkét nemzet képviselői dolgoztak, eleinte ellentétek mutatkoztak a végleges kialakítás tekintetében.
A megnyitón aztán ott volt II. Erzsébet angol királynő és Francois Mitterrand, francia elnök is.
Discovery dokumentumfilm – 5- rész: II. Erzsébet, Mitterand, baleset
Technikai részletek
Mivel a francia oldalon más geológiai körülmények vannak, másfajta fúrópajzsra volt szükség az ottani munkálatokhoz. Az alagút átlagban 40 méter mélyen húzódik a tengerfenék alatt, de helyenként ez a mélység eléri a 75 métert is.
Három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy középen találkozzanak, ez 1990. október 30-án következett be. A teljes kivitelezési idő alatt 13 ezer munkás dolgozott az építkezésen.
A falazatot mindkét oldalon előre gyártott vasbeton elemekből tervezték.
Az alagútban 120 km/óra sebességgel haladó vonatok előtt összetorlódó levegő elvezetésére a vonalalagutakat 250 méterenként 2 méter átmérőjű 21 méter hosszú szellőző alagúttal kötötték össze. A vonalalagutakat 375 méterenként 10 méter hosszú 3,3 méter belső átmérőjű átjáró, vagy más néven menekülőfolyosók kötik össze a szervizalagúttal. A 2 x 130 darab menekülőfolyosó közelében hasonló átmérőjű műszerkamrák és elektromos állomások is épültek.
Az Eurostar szerelvényei az alagúton keresztül Párizst és Brüsszelt kötik össze Londonnal. A TGV vonatok 300 km/órás sebességét az alagútban 120 km/órában maximálták.
Háromféle szerelvény van: kamionszállító (a sofőrök az étkezőkocsiban utaznak), személyautó-szállító (az utasok a kocsiban maradhatnak a 33 perces útra, de kiszállhatnak, nézelődhetnek), buszszállító (ez csak egyszintes, emeletes buszok is beférnek).
A tervezett 6 milliárd font helyett több mint 9 milliárdba került a Csalagút megépítése. Ez sok pénz.
Ilyen vonatok járnak a Csalagútban:
Utasforgalom, érdekességek
1996-ban már a turistaforgalom több mint 40, a kamionforgalom 47 százaléka ment át a Csatorna-alagúton. Az Eurotunnel összesen 8 millió utast szállított. A kamionszállító szerelvényeken több mint 390 000 teherautó kelt át a csatorna alatt, és emellett 8200 személyvonat tette meg a távot. A vonat a Folkestone-Calais távot egyébként 35 perc alatt teszi meg.
Az Eurostar, a Csalagút személyszállítási üzemeltetője, jegyeladásból származó bevétele 2007 első félévében 13,6 százalékkal növekedett, és elérte a 295,7 millió fontot. Az utasok száma 3,91 millió volt.
Az alagút több filmben is szerepelt, a Mission: Impossible, a Mr. Bean nyaral és az Ocean’s Thirteen című alkotásokban.
Egyik szakaszának főépítés-vezetője Klados Gusztáv, aki a négyes metró építésének egyik irányítója is. Egy, az angol oldalon lévő 18 kilométeres, 8,4 méter átmérőjű tenger alatti szakasz megépítését kapta feladatul, de a nevéhez köthető a 375 méterenként betervezett, az alagutakat a szervizalagúttal összekötő átjáró folyosók, és a 250 méterenként található kiegyenlítő alagutak megépítése is. A Csalagút tervezési munkáiban részt vett Strébely Erzsébet és Pethő Csaba magyar építészmérnök is.
Vannak, akadnak problémák a mai napig:
A beruházás nagyon drága volt, működtetése költséges, és bár az emberek szeretik, az adatok szerint nem elegen. Gyakran akadnak problémák, az elmúlt években például többször befagytak a szerelvények, és utasok ragadtak az alagútban, vagy épp el sem indultak az Eurostar szerelvényei.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
A Csalagút története I.
A Csalagút története II.
Építészeti csoda
Az Eurotunnel hivatalos oldala
Egy évforduló margójára
