A hatalmas elefántok mozgása más élőlényekre is hatással van. Mellső lábaikkal kiássák a földet, kihúzkodják a füvet – azaz természetes módon gyomlálnak -, de akár fákat is képesek kidönteni. Tökéletlen emésztésük növényi magvakat képes messzire eljuttatni.
Most kiderült: a fás növényzetben végbevitt puszításuk kedvez a kétéltűek és a hüllők elterjedésének.
A Dél-Georgiai Egyetem kutatócsapata az észak-kelet tanzániai 4300 hektáros erdős és nyílt szavannán vizsgálták az “elefántok tájrendező” hatásait 2007 és 2008 között. Kontrollterületnek egy 250 hektáros elkerített rész szolgált.
Ahol az elefántok letarolták a növényzetet ott jóval több kétéltű és hüllőfaj szaporodott el, mint máshol. Az elefántok súlyos pusztítása nyomán tizennyolc faj került elő; ahol csak csekély növényzetet taroltak le a behemót állatok, ott tizenegy fajt találtak; ahol egyáltalán nem járt elefánt, ott mindössze nyolc állatfajra leltek.
Különösen kedvez a kis élőlényeknek, ha az elefántok fákat is kitépnek. A korhadt törmelékben és a kitépett fák nyomán nő a búvóhelyek száma az apró állatok számára.
Bruce Schulte a kutatócsapat egyik vezetője úgy összegezte az eredményeket: “attól még, hogy egy élőhely az emberi szemnek nem nyújt szép látványt, még lehet értékes”.
