A Geophysical Research Letters című szaklapban ismertetett kutatás szerint a Nap energiakibocsátása 2007 és 2009 között szokatlanul alacsony volt.
Ebben az időszakban a termoszféra – amely a Földtől 85-től 500 kilométerig terjedő ritka anyagsűrűségű légköri réteg, másnéven ionoszféra – lehűlt és zsugorodott.
Ezáltal csökkent a gázok sűrűsége abban a rétegben, ahol a legtöbb műhold kering. A termoszféra sűrűsége 30 százalékkal esett vissza, még a legutóbbi sugárzási minimumánál is kisebbre.
A termoszféra összeomlására magyarázat lehet a légkörben a szén-dioxid koncentrációjának emelkedése, de a számítások szerint ez csak nagyjából 10 százalékkal járult hozzá a légköri réteg vékonyodásához.
A műholdak így sokkal tovább maradhatnak pályájukon, mivel kevésbé akadályozzák őket a gázok, amelyekkel találkoznak. Egyúttal azonban azt is jelenti, hogy az űrszemét is tovább marad Föld körüli pályán.
A sugárzási energia általában 11 éves ciklusokban változik, amit a napfoltok keletkezése és eltűnése határoz meg.
2007 és 2009 között szinte egyáltalán nem voltak napfoltok, ezért a kibocsátott sugárzás jelentősen csökkent. Bár a Nap sugárzásának csökkenése a termoszférát lehűtötte, ugyanez nem mondható el a Föld felszínéről.
2009 volt az eddig feljegyzett ötödik legmelegebb év, az eddig mért évtizedek közül pedig a 2000-2009-ig tartó volt a legmelegebb.
(A termoszféra még nem a legfelső légköri réteg. A legfelső földi légköri réteg 500 kilométertől 10000 kilométerig húzódik és exoszférának hívják.)
