Tudomány

Szaharai por trágyázza az Amazonas dzsungelét

24.hu
24.hu

2010. 08. 18. 11:22

A Bodélé-völgy ásványt, főként foszfort és vasat juttat az Amazonas-vidékre.
Korábban a témában:

A szaharai Bodélé-völgy a Föld egyik legporosabb vidéke: a hatalmas kiszáradt tómeder fenekén parányi kövületek és ásványok tömege hever, amelyeket a medencén keresztülsüvítő irdatlan szél átrepít az Atlanti-óceánon, hogy végül Dél-Amerika, az Amazonas esőerdeit trágyázza velük.

Eddig jócskán alábecsülték a por trágyázó hatását. A Bodélé-völgy 38 százalékkal több ásványt, főként foszfort és vasat juttat az Amazonas-vidékre, mint eddig gondolták.

Az elmúlt ezer év során a viharok négy métert már lekoptattak az egykori tófenékből. A kutatók 28 mintát vettek a porból, és elsősorban a foszfor és a vas nagy mennyisége lepte meg őket. A két ásvány ugyanis hiánycikk az Atlanti-óceán túloldalán.

Az Amazonas esőerdeje tehát úgyszólván függ az afrikai portól.

A medence csupán a Szahara öt század részét teszi ki, mégis onnan származik az Amazonast trágyázó por fele. Mintegy tíz napig tart, míg eredeti helyéről eljut a célállomásig.

A Bodélé porviharai azonban nem csupán az Amazonast táplálják, oda csupán a por egy ötöde jut el. Nyáron a szelek elsősorban a Csendes-óceánba röpítik terhüket: az ottani szigetek felső rétegeinek nagy része szaharai porból áll.

A SZAHARAI POR “TÖRTÉNELMI ÚTJA”

1838-ban Robert James “szaharai viharba” keveredett az Atlanti-óceánon, és törülközőjével mintát vett a porból, amelyet elküldött Charles Darwinnak.

Anna Gorbushina, a németországi Oldenburgi Egyetem kutatója és csapata nemrégiben megvizsgálta a történelmi port, amelyről bebizonyosodott, hogy a Bodélé-völgyből származik.

A négyezer kilométert tett meg, míg végül James nedves törölközőjére tapadt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.