Az agyhártyagyulladásra hajlamosító géneket azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, amely a felfedezéséről a Nature Genetics című genetikai szaklapban számolt be.
A tudósok már korábban is feltételezték, hogy egyes emberek génmintázatuk okán könnyebben betegednek meg, mint mások, ám mivel a kutatást kisszámú betegcsoport bevonásával végezték, nem sikerült egyértelműen bizonyítani az összefüggéseket.
A hajlamosító géncsoport a H-faktornak nevezett fehérje, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb proteinek kódolásáért felelős. Amennyiben e gének sérülnek, a meningitiszt kiváltó kórokozó rákapcsolódik a proteinekre, s ezáltal meggátolja, hogy az immunrendszer felismerje a baktériumot, így harcba szálljon vele.
Mint Michael Levin, az Imperial College London professzora, a tanulmány szerzője rámutat, a felfedezés révén a meningitisz B ellen fejleszthető ki oltóanyag, amely az agyhártyagyulladásos esetek többségét okozza Nagy-Britanniában.
(Jelenleg a meningitisz C ellen van oltóanyag.)
A meningitisz az agyburkok, azaz az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedése.
A fertőzést vírusok és baktériumok okozzák, ám míg az előbbiek általában ártalmatlan, rövid lefolyású betegséget idéznek elő, utóbbiak sokkal súlyosabb lefolyású, az esetek 14 százalékában halállal végződő folyamat okozói.