Tudomány

Wallenberg tovább élhetett az orosz titkosszolgálat szerint

Raoul Wallenberg Magyarországról elhurcolt svéd diplomata tovább élhetett holttá nyilvánításának dátumánál.
Korábban a témában:

Korábban a svéd sajtó arról számolt be, hogy egy amerikai kutatócsoport olyan archív dokumentumokhoz jutott, amelyek arról tanúskodnak, hogy Wallenberget 1947. július 23-án kihallgatták, noha az eddig közölt adatok (szovjet dokumentumok) szerint 1947. július 17-én halt meg.

A moszkvai svéd nagykövetség megkeresésére a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Levéltári Szolgálata válaszolt hivatalosan – közölte kedden az orosz Interfax hírügynökséggel Manne Vengeborg svéd diplomata.

A svéd diplomácia korábbi sajtójelentések nyomán fordult hivatalos megkereséssel az FSZB – a szovjet KGB utóda – archívumaihoz. Válaszukban az illetékesek elismerték, hogy a levéltárakban több pontatlanság is előfordulhatott, s így lehetséges, hogy Wallenberg nem 1947. július 17-én halt meg, hanem később.

Wallenberg sorsa sokáig rejtély maradt, és ez komoly tehertételt jelentett az orosz-svéd kapcsolatokban. A Wallenbergről szóló archív dokumentumokat, valamint a diplomata személyes tárgyait csak 2001-ben adták át Svédországnak, illetve Wallenberg családjának, miután a Wallenberg halála körülményeinek kivizsgálására felállított orosz-svéd munkacsoport befejezte a tevékenységét.

A 32 éves férfi – az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb svéd család sarja – 1944 tavaszán érkezett Magyarországra követségi titkári rangban, s attól kezdve zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Budapesten utoljára jjanuár 13-án látták, amikor a Nemzetközi Vöröskereszt Benczúr utcai irodájában egy szovjet őrnagy udvariasan magával vitte.

Wallenberg a szovjet hadsereg fogságába került, és moszkvai utasításra az orosz fővárosba szállították. Egyes szemtanúk szerint Moszkvában az NKVD tartotta fogva, majd magyar sofőrjével együtt a Lubjanka – a szovjet titkosszolgálat székháza – belső börtönébe, s később állítólag Lefortovóba került.

Az Andrej Gromiko akkori szovjet első külügyminiszter-helyettes által aláírt, Gromiko-memorandumként ismert, 1957-ben kelt dokumentumban a Szovjetunió elismerte a letartóztatás tényét és azt, hogy Wallenberg a háború végén Moszkvában volt, továbbá hogy a diplomata 1947. július 17-én szívinfarktusban halt meg a Lubjanka belső börtönében. Az akkor közzétett orvosi jelentést számos tekintélyes svéd történész is hitelesnek találta.

Nagyon sokan azonban még jóval később is látni vélték Wallenberget, egyebek között az ötvenes években a Gulag táboraiban.

Budapesten utcát neveztek el róla, ahol emléktábla idézi fel tetteit, a Szilágyi Erzsébet fasorban pedig szobor őrzi emlékét.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.