Leonardo Fibonacci 1202-ben, a szoporodó nyulak számán gondolkodva alkotta meg a Fibonacci-számsort, amelynek egy eleme mindig az előző két szám összege (1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, …). A természetben számtalan alakzat leírása követi ezt a számsort, például a csigák háza, az emberi test, vagy egy hétköznapi brokkoli.
A számsor különlegessége, hogy bár nem mértani sor, azaz a számok hányadosa nem állandó, de ahogy egyre nagyobb számokat nézünk, úgy közeledik a hányados az 1,618..-joz, amelyet ma aranymetszésként ismerünk (két szakasznál a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb a kettő összegéhez).
Ezeket a természetben előforduló mintázatokat mutatja be Cristóbal Vila kisfilmje.
Ajánlott linkek:
Leonardo Fibonacci (Wikipedia)
Fibonacci-számok (Wikipedia)
