A Neuralinket 2016-ban alapította többek között Elon Musk, de a nyilvánosság előtt csak 2017-ben jelentették be a cég indulását. A vállalat célja, hogy széles körben hozzáférhető agy-gép interfészeket fejlesszen, vagyis olyan implantátumokat, amelyek kapcsolatot teremtenek az emberi agy és a számítógépek között.
Mire jó egy agyba ültetett chip?
A Neuralink weboldalán arról olvashatunk, hogy jelenleg tetraplégiásokat, azaz olyan embereket keresnek kísérleti eszközük tesztelésére, akiknek mind a négy végtagjuk lebénult. Első lépésként ugyanis mozgássérülteknek tennék lehetővé az agyba ültetett, Link nevű chippel, hogy gondolataikkal irányítsák a számítógépeiket, okostelefonjaikat.
Ez viszont csak az első lépés, a jéghegy csúcsa, a cég szerint technológiájuk ugyanis a jövőben visszaadhatja a látást, a beszéd képességét, valamint a sérült motoros funkciókat is helyreállíthatja. Musk ráadásul nemcsak a valamilyen testi fogyatékossággal küzdőknek szánja az implantátumot, hanem mindenkinek.
Mindezért pedig csak egy drágább okostelefon árát, 1000 dollárt (körülbelül 350 ezer forint) kérne el, ha piaci forgalomba kerülne a Link.
Ezek viszont nagyon ambiciózus elképzelések, amelyeket érdemes némi kétkedéssel kezelni, Musk ugyanis notórius nagyotmondó. Nevéhez számos betartatlan ígéret tartozik.
A teljesség igénye nélkül:
- 2017-re 1000 kilométeres hatótávú Teslákkal,
- 2024-re emberes Mars-küldetéssel,
- 2028-ra pedig Mars-bázis létrehozásával kecsegtetett,
de egyik sem valósult meg. Persze utóbbiról elvileg még nincs lekésve, a NASA szerint ugyanakkor csak 2040-re reális egyáltalán embert küldeni a vörös bolygóra.
Mindezeket figyelembe véve érdemes lehet a jövőbeli tervek helyett arra koncentrálni, mit valósított meg eddig a Neuralink.
Véres út vezetett a Neuralink sikeréhez
A vállalat először állatokon, köztük sertéseken és majmokon tesztelte az eszközét, amely nyomán 2022-ben állatkínzás miatt panaszt is tettek ellene. Az amerikai Orvosok Felelős Orvostudományi Bizottsága (PCRM) azzal vádolta Musk cégét, hogy kísérletei során megsértette az állatjóléti törvényt, mivel kutatói extrém szenvedést okoztak az alanyaiknak azzal, hogy az állatok agyát megcsonkították, majd hagyták őket kínok közt elpusztulni.
