1989. április 7-én Norvégia partjainál elsüllyedt egy orosz atom-tengeralattjáró, miután tűz ütött ki a fedélzeten. A tengeralattjáró akkoriban két nukleáris torpedót szállított, amelyeket magával vitt a Jeges-tenger hideg mélyére. A mai napig sem a hajó, sem a fegyverek nem kerültek felszínre, és sajnos úgy tűnik, hogy a hidegháborús leletből azóta is radioaktív anyagok szivárognak.
Mi vezetett a tengeralattjáró elsüllyedéséhez?
Az orosz K-278 Komszomolec egy nukleáris meghajtású támadó tengeralattjáró volt, amely a szovjet haditengerészethez tartozott. 1983-ban állították hadrendbe, és az egyik első tengeralattjáró volt, amely titániumból készült hajótesttel rendelkezett. Ez lehetővé tette, hogy sokkal mélyebbre merüljön, mint bármelyik versenytársa — a hajó 914 méter alatti mélységbe is le tudott merülni.
A halálos baleset idején a K-278 Norvégia partjainál, a Medve-szigettől mintegy 180 kilométerre délkeletre rutinszerű járőrszolgálatot végzett. Körülbelül 150-380 méterrel a felszín alatt volt, amikor tűz ütött ki a hajó hátsó részében, amely perceken belül az egész tengeralattjárón elektromos problémák sorozatát váltotta ki. Ennek következtében a K-278-at működtető nyomottvizes reaktor leállt.
Az akkor a fedélzeten tartózkodó 69 fős legénységből csak 27-en élték túl a katasztrófát, a többségük hipotermia miatt vesztette életét, miközben a fagyos tengeren várták a mentést.
Mai napig sugárzik
A K-278 és nukleáris torpedói több mint 30 éve pihennek az óceán fenekén, a világ egyik legfontosabb halászterületén. Ez idő alatt a tengervíz lassan korrodálta a hajótestet és a nukleáris robbanófejeket körülvevő burkolatot, amelyekből radioaktív anyagok szivárgtak a környező területekre.
A radioaktív céziumot (cézium-137) tartalmazó mintákat egy norvég távirányítású járművel (ROV) gyűjtötték össze az elsüllyedt hajó egyik szellőzőaknájából. Bár ez az érték rendkívül magasnak tűnik, érdemes megjegyezni, hogy más, akkoriban vett minták nem mutattak emelkedett értékeket. Hogy a szennyeződés az atomreaktorból vagy a torpedókból származik-e, egyelőre nem ismert. A norvég kutatók azonban egyelőre nem érezték úgy, hogy nagy baj lenne.
Az 1990-es évek eleje óta a norvég Maine Kutatóintézet (IMR) és a norvég Nukleáris Biztonsági Hatóság (DSA) figyeli és vizsgálja a roncsok körüli vizeket. A napjainkban mért szivárgás a kutatók szerint aligha káros jelentős mértékben a környezetre, ugyanis a hajó olyan mélyen van, hogy a szennyezés felhígul, mielőtt veszélyessé válhatna. Az IMR által végzett modellezési munka szerint még ha a K-278 fedélzetén lévő összes radioaktív cézium egyszerre szivárogna is ki, annak is csak elhanyagolható hatása lenne a környező tengeri élővilágra.
