Tech

Trump hiába szeretné, nem mindenki aggódik a Huawei miatt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten jelentette be, hogy a hazai következő generációs (5G) hálózat kiépítése a kínai Huawei részvételével valósul meg. Az 5G itt kopogtat az ajtón, Budapesten már használhatják is a Vodafone ügyfelei, miközben az Európai Unióban még nincs egységes álláspont arról, mennyire is kéne tartani a kínaiak szerepvállalásától.
Korábban a témában:

A Huaweit legtöbben a kiváló okostelefonok miatt ismerik, de valójában a világ egyik legnagyobb telekommunikációs eszközgyártójáról van szó, amely a mobilok mellett hálózati eszközöket is készít. A kínai vállalat évtizedek óta élen jár a távközlési technológiák gyártásában, és mivel a fejlett megoldásait a nyugati riválisoknál jóval kedvezőbb áron kínálja, előbb Ázsiát tarolta le, majd 2005-ben a BT brit telefontársaság jelentős megrendeléseinek köszönhetően megjelent Európában is. Mára a Huawei a legnagyobb telekommunikációs beszállító világszerte: a 2018-as eredmények alapján a globális piacon 29 százalék részesedésük volt, míg a legnagyobb konkurens Nokiának 17, az Ericssonnak pedig 13,4 százalék.

A cég az új generációs mobilhálózat élenjáró kutatója és kidolgozója, idén júliusban már több mint 2160 darab, 5G-hez fűződő szabadalomcsaládot nyújtott be. Ehhez képest az Ericsson 1058, a Nokia 1516, a ZTE pedig 1424 ilyen dokumentumot tudhat magáénak, így toronymagasan a Huawei vezeti a listát.

Márpedig az 5G, azaz az ötödik generációs mobilnet technológiai forradalmat hoz, így komoly ütőkártya van a Huawei kezében.

Egyrészt 5G-vel minden korábbinál gyorsabb lesz a net a telefonokon, de ennél sokkal többről van szó. Elterjedése alapjaiban változtatja majd meg az életünket. Egyáltalán nem túlzó megállapítás, hogy sokan az internet és a mobilnet megjelenésénél is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki – és ennek a forradalomnak a győztese lehet a kínai vállalat.

Miért beszél most mindenki a Huaweiről?

Már több hónapja cikkezünk arról, hogy az Egyesült Államok tűzzel-vassal harcol a Huawei ellen: azt szeretné elérni, hogy szövetségeseik hozzájuk hasonlóan kitiltsák a vállalatot a következő generációs, 5G-s mobilhálózatok fejlesztéséből, méghozzá nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. Az biztos: a Huawei előretörése az Egyesült Államok helyzetét gyengíti a világban, és mind erősebbé teszi Kínát.

Ezért nem akarja Amerika, hogy a kínai Huawei uralja az 5G piacát
Az Egyesült Államok mindent megtesz azért, hogy elérje: szövetségesei hozzá hasonlóan tiltsák ki a kínai vállalatot a következő generációs, 5G-s mobilhálózatok fejlesztéséből.

Ugyan a fő ellentét az USA és Kína közt feszül, de az elmúlt hónapokban világszerte intenzívebbé váltak a kínai vállalat üzleti gyakorlataival kapcsolatos viták. A Huawei valójában már jó ideje zavarja Amerikát: a képviselőház hírszerzési bizottságának 2012-es, kétpárti konszenzussal elkészített jelentése kimondta, hogy a Huawei és a ZTE nemcsak ellopta az amerikai cégek technológiáját, de a pekingi kormány meghosszabbított karjaként biztonsági kockázatot is jelent.

Hogy az elmúlt hónapokban a csapból is az USA-Huawei konfliktus folyt, annak egy része az amerikai-kínai kereskedelmi háborúval magyarázható, melynek következtében Trump jó pár kínai vállalatot feketelistára tett, ezzel pedig a Huaweit is elvágták számos amerikai technológiától. E mellett egyre több ország foglalkozik azzal a kérdéssel, beengedjék-e a kínaiakat a hálózataikba. A tét nagy, hiszen senki nem szeretne lemaradni az 5G-ben, ami 2020-tól indul be igazán kereskedelmi szolgáltatásként. Itthon elsőként a Vodafone indította el a kereskedelmi szolgáltatást nyújtó 5G hálózatát Budapesten.

Akik nem kérnek a kínaiakból

Az Egyesült Államok igyekszik nyomást gyakorolni szövetségeseire, hogy kizárják a Huaweit az 5G infrastruktúra fejlesztéseiből. Leggyorsabban Ausztrália és Új-Zéland reagált, ezen országok kormányai már 2018 végén kizárták az 5G-építésből a Huaweit és a másik kínai céget, a ZTE-t is – szintén nemzetvédelmi okokra hivatkozva. Ennek eredményeként a Huawei alapítója, Zsen Csengfej több évnyi hallgatást követően megszólalt, hogy elutasítsa a kémkedéssel és üzleti titkok ellopásával kapcsolatos vádakat.

Forrás: AFP

Tavaly decemberben a japán kormány is csatlakozott a bojkotthoz, közölték, hogy a későbbiekben nem vásárolnak eszközöket a Huaweitől és a ZTE-től kormányzati felhasználásra. Meg nem nevezett források elmondása alapján a döntést nagyban befolyásolta az, hogy

az ország erősítené a kibertámadások elleni védelmét.

A cseh kiberbiztonsági ügynökség idén közleményt adott ki, amiben a Huawei és a ZTE technológiáinak biztonsági kockázataira hívják fel a figyelmet, januárban pedig állami pályázatokból is elkezdték kizárni a kínai céget. A Huawei visszautasította a cseh ügynökség állításait, és felszólította az NCISA-t arra, hogy közlését támassza alá bizonyítékokkal. Mindeközben Lengyelországban érdekes viszony alakult ki, mivel a hatóságok őrizetbe vették kémkedés vádjával a Huawei lengyel leányvállalatának kereskedelmi igazgatóját, akit a cég ezután el is bocsátott, közölve, hogy a férfi ügyének nincs köze a vállalat tevékenységéhez. Az eset hatására a kínaiak varsói kutatási és fejlesztési központjának tervét jegelni kellett.

Dániában ugyan nem zárták ki a Huaweit, de a következő generációs mobilházat kiépítéséért küzdő Huawei és az Ericsson közül utóbbi vállalat nyert, ezen vállalat eszközei indíthatják útjára a szupergyors internetet a skandináv országban.

Akik beengedik a kínaiakat

Tavaly december 7-én Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy az EU-nak aggódnia kell a Huawei és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve. Ezt az állítást a Huawei következetesen visszautasítja. Idén márciusban a brüsszeli testület arra szólította fel az uniós tagállamokat, hogy júliusig végezzenek kockázatelemzést a telepítendő 5G-hálózatokkal kapcsolatban. Az 5G-nek köszönhető bevételek 2025-re nagyjából 225 milliárd eurót tesznek majd ki, így ez a technológia kulcsfontosságú szerepet tölthet be Európa globális versenyképességét illetően is.

A Huawei ügyében azonban még mindig nincs egységes uniós álláspont.

Az amerikai nyomás ellenére a Huawei 5G üzletága gyorsan növekszik, és nem úgy tűnik, hogy az európai országok nagyon tartanának a kínaiaktól. Júniusi adatok szerint a kínaiaknak már 46 szerződésük van 30 országból, köztük Svájcban, Olaszországban, Hollandiában, Monacóban és Spanyolországban. A Nokia egyre erősebben zárkózik fel, a finneknek 42, kereskedelmi 5G-vel kapcsolatos szerződésük volt júliusban világszerte, vagyis úgy tűnik, ez a vállalat lehet a Huawei legnagyobb ellenfele ezen a területen.

A Huawei számára különösen fontos Európa, hiszen az EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régióban uralja a távközlési berendezések piacát, tavaly 40 százalékos részesedést tudhatott magának. A második a svéd Ericsson, a harmadik a ZTE, míg a negyedik a Nokia – így ezek a cégek jelentik a fő konkurenciát.

Hazánk november elején hirdette ki döntését: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Sanghajban jelentette be, hogy Magyarországon a hálózat kiépítése a Huawei közreműködésével valósulhat meg. A külügyminiszter kiemelte: Magyarország nem tesz különbséget a cégek között nemzetiségi alapon, az egyetlen feltétel, amelyet szab, hogy tartsák be országunk törvényeit és előírásait.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Szintén frissnek számít a német belügyminisztérium októberi közlése, miszerint az amerikai nyomás ellenére nem tiltják ki a Huaweit az 5G mobilszolgáltatási tenderekből, Berlin ugyanis nem látja szükségét annak, hogy egyes gyártókat vagy bizonyos technológiákat elzárjon a lehetőségtől. Nem zárja ki a kínaiakat a hálózatfejlesztésből Belgium sem, miután a belga kiberbiztonsági központ nem talált bizonyítékot arra, hogy a kínaiak kémkedésre használnák az eszközöket.

A Huawei fejlesztéseire igényt tart továbbá Franciaország is, ahonnan szintén nem tiltják ki teljesen a kínai céget, viszont úgynevezett magas kockázatú listára teszik. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter közlése szerint a vállalat fontos szerepet játszik országukban, de amennyiben egyes beruházások szuverenitást súroló, vagy érzékeny technológiákat érintő módon történnének, a kormány határokat fog szabni.

Az év elején szárnyra kapott hírek szerint Olaszország is kitilthatja a kínai Huawei és a ZTE hálózati eszközeit az 5G infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztésekből, de ezt az olasz gazdasági minisztérium előbb cáfolta, majd azóta már szerződést is kötött a vállalattal.

Az Egyesült Királyságban árnyaltabb a kép: Theresa May brit miniszterelnök áprilisban közölte, hogy a Huawei a brit 5G hálózat „nem központi” infrastrukturális elemeinek beszállítójaként juthat „korlátozott” szerephez a program fejlesztésében, egyfajta középutas megoldást választva. Az USA nyomásának ugyanakkor nem enged Oroszország és Norvégia sem.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.