A magyar fiatalok 45 százaléka száznál is több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik a világhálón, ezt az arányt pedig csak brit társaik közelítik meg, míg az uniós gyerekek átlagosan csak 29 százaléka rendelkezik ekkora internetes ismerősi körrel. De az online közösségi aktivitás is átlagon felüli, hiszen kétharmaduknak van saját profilja valamelyik közösségi oldalon.
Napi szinten a magyar fiatalok 58 százaléka használja az internetet, míg 35 százalékuk heti egy-két alkalommal látogat fel a világhálóra, amelyet csak további 7 százalékuk használ ennél is ritkábban. A magyar gyerekek így az európai átlagnak megfelelő időközönként használja az internetet, míg a legintenzívebb felhasználók közé a svéd, a bolgár, az észt és a holland gyerekek sorolhatók.
A fiatalok leginkább otthon, illetve az iskolában lépnek fel a világhálóra. A magyar gyerekeknek azonban mindössze 38 százaléka tud saját szobájából is csatlakozni az internetre a 48 százalékos európai átlaggal szemben, ez az arány pedig csak Belgiumban, Írországban és Törökországban kisebb.
Az európai gyerekek amúgy egyre fiatalabb korban kezdenek internetezni: a svéd gyerekek már átlagosan hétévesen, más északi országok lakói pedig nyolcadik életévüket betöltve csatlakoznak először a világhálóra, miközben a magyar gyerekek – az uniós átlaggal megegyezően – átlagosan 9 éves korukban kezdik el használni az internetet.
A szervezet megjegyzi: a magyar internetező 11-16 éves korosztály az európai átlagnál is kisebb mértékben tapasztalja magán a túlzott internethasználat negatív jeleit, vagyis ritkábban érzi, hogy az internetezés a családi és baráti együttlétek, illetve az evés vagy az alvás rovására menne.
Az Ithaka 2010. május 10. és június 15. között készítette a felmérés alapjául szolgáló magyarországi interjúkat, az európai kutatási konzorciumot pedig a Londoni Közgazdasági Egyetem vezette.
