A Facebook közösségi oldalnak immáron több, mint félmilliárd regisztrált felhasználója van, amelyből jó 350 millió aktívnak tekinthető. Mint minden rendes közösségi oldal, így a Facebook is gyakorlatilag úgy rendelkezik a felhasználók által közzétett tartalommal, ahogy neki az jól esik.
Például ki vette azt észre, hogy a használati feltételek között, melyeket mindannyian elfogadtunk a regisztráció során, az elhalálozás esetére is vannak rendelkezések?
Mivel a Facebook felhasználói jelentősen fiatalok, az oldal üzemeltetői először a 2007-es virginiai egyetemi lövöldözés után szembesültek a megoldandó problémával. Úgy találták, hogy a digitális énünket kár lenne törölni, online emlékünk tehát tovább él a neten. A különbség csak annyi, hogy “emlékprofillá” alakul, amelyre kizárólag ismerőseink látogathatnak és hagyhatnak üzenetetet.
Más kérdés, hogy a család számára – amennyiben ezzel kíván foglalkozni – viszonylag nehéz bebizonyítania, hogy szerettük valóban meghalt. A jelenlegi szabályozás szerint a Facebook valamilyen online, hitelesíthető bizonyítékot kér, mielőtt beavatkozna egy esetlegesen még élő személy profiljába.
Ha a profil emlékprofillá nyilvánítása meg is történt, a jelszót a család nem kapja meg, így az esetlegesen féltve őrzött tartalmak továbbra is őrizetben maradnak.
