Mindegyik objektum biztonságos távolságban jár majd.
űrkutatás
Újra a Föld közelébe kerül a 103P/Hartley üstökös.
A szakértők azt remélik, szeptember 22-én újra működésbe léphet.
Az égitest nagyon ritkának számít, és a tudósok sem teljesen értik, miért olyan, amilyen.
Mai tudásunk szerint a felszín alkalmatlan az élet számára, de a mélyben más lehet a helyzet.
Nem sokkal azután, hogy a Holdon sikeres leszállást hajtottak végre.
2014-ben egy különös meteor robbant fel a Csendes-óceán felett.
Tíz méter széles krátert ütött a Hold felszínébe becsapódáskor.
A mintákat az OSIRIS-Rex űrszonda hozta el egy aszteroidáról.
Az objektum nagyon távoli: mintegy 168 ezer fényévre található a Földtől.
A képeken és videókon a Vikram leszállóegység, valamint a Pragján holdjáró is látszik.
Az űreszköz valószínűleg űrszeméttel ütközött.
A kutatók egy 4,5 milliárd éves, a Naprendszer születésének korából származó meteoritot vizsgáltak.
Egy fontos kémiai elemet azonban még nem sikerült azonosítani.
Egyelőre rejtély, kik és miért követték el a bűncselekményt.
Először sikerült megmérni a Hold déli oldalának talajhőmérsékletét.
Az Aditya-1 űrküldetés szeptember másodikán veheti kezdetét.
A kutatók a Naprendszer legnagyobb hegyénél fekvő formációkra koncentráltak.
Egy új vizsgálatban személyiségvonások alapján mérték fel, mennyi ember kellene egy marsi kolónia fenntartásához.
A felfedezést az Európai Űrügynökség kutatóinak és a Solar Orbiter űrszondának köszönhetjük.
Az objektum hosszú ideig ragyogott, majd darabjaira hullott szét.
Több mint két és félszer nagyobb a Mount Everestnél.
Látható, amint a Pragyan holdjáró útnak indul az égitest felszínén.
A Gediz Vallis Ridge nevű formáció megmászásával korábban háromszor próbálkozott a Curiosity.
