Kissé hátborzongató, ahogy a Szaturnusz legnagyobb holdjának metánfelhői kavarognak.
űrkutatás
A Jupiter körül keringő űrszondának már október közepén át kellett volna állnia az új pályára.
Az eszköz lézersugarak segítségével kutathatja majd a szerves molekulákat.
Már 5 évvel ezelőtt fel akarták lőni, de csak két év múlva fogják, miközben a költségvetés közel kilencszeresére nőtt.
A kilövésre viszont még 2018-ig kell várni.
Az égitestet éppen csak felfedezték, és már el is húzott mellettünk.
A Holdat létrehozó ősi ütközés sokkal nagyobb lehetett, mint korábban gondoltuk.
Három mosolygós embert szedtek ki az űrkapszulából, ami vasárnap délelőtt koppant Kazahsztánban. A Nemzetközi Űrállomáson ezzel lezajlott a váltás.
Nyugalom, nem a gyíkemberek műve, és nem is a háttérhatalom próbál hamis űrsétás videókkal megvezetni minket, az ok sokkal prózaibb.
Nagyot puffant a Mars felszínén nemrég az Európai Űrügynökség leszállóegysége, és a NASA képei alapján látszik, hogyan és hova zuhant le.
Egy új kutatás során újabb 48 tűzhányót fedeztek fel az Ió nevű holdon.
1976-ban született egy eredmény. Az adatok akkor nem voltak meggyőzőek, mára azonban egészen más a helyzet.
A földi irányító központ szakemberei a korábbi hírekkel ellentétben még nem tudják megerősíteni leszállóegységének sikeres landolását a bolygón.
Eddig a bolygó 27 holdját ismertük, most úgy tűnik, bujkálnak még kísérők az Uránusz körül.
A Phobosz jellegzetes kráterének kialakulására sok elmélet született már, most az egyikre végre bizonyítékunk is van.
Eddig azért nem láttunk sok galaxist, mert kicsik, halványak, és igen messze vannak.
A mindössze körömnyi Holdmúzeum állandó kiállításán hat kortárs művész művei láthatóak, melyek közel fél évszázada várják az első látogatóikat.
A mérnökök két tervet is készítettek, mindkettő páratlan fejlesztésnek ígérkezik. Valahogy túl szép az egész, hogy igaz legyen.
Megszakadt a rádiókapcsolat a Rosetta űrszondával. Az összegyűjtött adatok értékelése évtizedekig tarthat.
Elképesztő, hogy még mindig milyen keveset tudunk a Napot is magába foglaló rendszerről.
Az új földi vizsgálatok alapján a rengések segíthetik a legkisebb mikrobákat abban, hogy a felszín alatt életben maradjanak. Elképzelhető, hogy a Marson is hasonló a helyzet.
Jó ideje pletykálták, hogy a Tesla és a SpaceX projekt megálmodója valami grandiózus bejelentéssel készül. Elon Musk most előállt a tutival, mi pedig hisszük is meg nem is.
A kutatók is meglepődtek, amikor összehasonlították az újabb fotókat az 1970-es évek adataival.
Eddig is sejtették, hogy az Európa jeges felszíne alatt hatalmas óceánok terülnek el, de a jelek szerint ezeket még könnyebb lesz megvizsgálni. Ráadásul hátha tényleg találunk életre utaló jeleket is.
