Egy égitest légkörének összetétele alapvetően meghatározza, hogy mennyi hő marad meg az atmoszférájában. A Pluto esetében azonban a légkörelemzés alapján született becslések nincsenek összhangban a New Horizons 2015-ös adataival.
Egy új, Nature folyóiratban megjelent tanulmány most magyarázatot adhat az eltérésre – számol be a Santa Cruzi Kaliforniai Egyetem oldala.
Xi Zhang, a Santa Cruzi Kaliforniai Egyetem munkatársa és a kutatás vezetője szerint a Pluto az első olyan égitest, melyről kiderült, hogy gázok helyett szilárd részecskék dominálják atmoszférája energiaegyensúlyát.
A csapat hipotézise alapján a részecskék előbb elnyelik a hőt, majd az energiát az űrbe sugározzák vissza. Ennek hatására a légkör a becslésekhez képest 30 Celsius-fokkal hűvösebbé válik. Zhang úgy véli, a részecskék által kibocsátott infravörös sugárzást a James Webb űrtávcsővel ki tudják majd mutatni, ezzel igazolva elméletüket.
A Pluto vastag ködrétegeit a New Horizons képein is fel lehet fedezni. A ködöt alkotó részecskék a felső atmoszférában lezajló kémiai reakció hatására jönnek létre, majd lejjebb ereszkedve egyre nagyobb szemcsékké állnak össze. A részecskék a talajt is elérhetik.
Úgy gondoljuk, hogy ezek a szénhidrogén részecskék kapcsolatban állnak a Pluto felszínéről készült képeken látható vöröses és barnás anyaggal
– mondta Zhang.
A szakértők úgy tervezik, hogy a ködrészecskék energiaegyensúlyra gyakorolt hatását más égitesteknél, például a Titánnál is tanulmányozni fogják. A csapat eredményei az exobolygók vizsgálata miatt is értékesek lehetnek.
(Kiemelt kép: NASA/JHUAPL/SwRI)
