A 4,2 fényévre található Proxima b-n akár folyékony víz és megfelelő hőmérséklet is lehet.
űr
Az objektumok felfedezése sok korábbi elméletet írhat át.
Szerencsére a legközelebbi potenciális szupernóva biztonságos távolságban van.
A közel Neptunusz-nagyságú égitest több szempontból is meglepte a kutatókat.
A képet öt különböző űreszköz adatainak kombinálásával hozták létre.
Néha nem könnyű különbséget tenni a barna törpék és a gázóriások közt.
Egy ilyen kísérlettel az élet eredetét magyarázó egyik elméletet tesztelhetnénk.
A világűr hasznosításának jelenlegi egyik legnagyobb ellensége az űrszemét.
A NASA ezzel teszteli az új űreszköz ellenálló képességét.
A NASA ráadásul azt szeretné, ha a közönség is segítene a felvételek szerkesztésében.
Remek ötletekből nincs hiány, pénzből viszont annál inkább.
Az ESA három igen hasznos misszióval is előállt, a szakértők azonban csak egyet valósíthatnak meg.
A Juno űrszonda első adatai kifejezetten meglepték a kutatókat.
A kifejezetten fényes akvaridák minden évben április 19. és május 28. közt közelítik meg a Földet.
A köztes tömegű fekete lyukak eleve nem túl gyakoriak, de hogy egy pulzár is keringjen egy ilyen objektum körül, az kivételes.
A fantasztikus képeket a Cassini űrszonda küldte.
A Naptól 10 fényévre található csillagról és rendszeréről régóta folyik a szakmai vita.
Az űrszonda nagy ürességre lelt ott, ahol a kutatók törmelékáradatra számítottak.
A tervek szerint Amerika 2033-ra küldene embert a Marsra. A misszió megszervezése azonban nem lesz egyszerű.
Egy új jelentés szerint a NASA-nak minél hamarabb kezdenie kell valamit a helyzettel.
A Cassini közel 20 évvel ezelőtt indult útnak, hogy feltérképezze a Szaturnuszt és környezetét.
Bár nem jelentenek veszélyt az űrhajósokra, azért jó lenne kideríteni, hogy pontosan milyen mikroorganizmusokkal van dolguk.
Az égitest úgy maradhat fiatal, hogy folyamatosan szívja az anyagot egy közeli csillagból.
Ehhez persze sokat kell még fejlődnie a tudománynak.
