tudomány

Verekedett, fosztogatott, nők után futott, erőszakoskodott, a török ellen harcolt – az első magyar nyelven író költő az átlagos főúr életét élte. Térden állva vallott szerelmet, Istenhez könyörgött, nem hagyta szolgáját török fogságban, és meghalt a hazáért – Balassi Bálinttal megszületett a magyar nyelvű költészet. Éppen 455 éve.

Hajnalban életbe lépett a téli időszámítás, vagyis visszatértünk a „történelmi időhöz”. Benjamin Franklin ötletéből a II. világháború után energiát spóroltak, mára azt mondják, értelmetlen.

A „Cigány”, a „Zsidó Laci”, a „Kis Zsidó”, a görög Konstantinidisz vállvetve harcolt magyar társaival 1956-ban. A forradalom nem ismert cigányt, zsidót és magyart, csak bajtársakat, akik egyként érezték: „ez a hazám, itt a helyem” – Eörsi László történész cikke az FN.hu-n.

A NASA négy nappal elhalasztotta az Atlantis űrrepülőgép novemberi indulását a Nemzetközi Űrállomásra.

Saját feje és jószága védelmében ragadott szablyát, amivel páratlan felkelést robbantott ki a Habsburgok ellen az addig királyhű nagyúr. „…romlásra, örök gyalázatra jut nemzetünk, ha most az német dühösségnek ellene nem állunk” – szólt Bocskai István felhívása, aki a töröktől nem fogadott el koronát, végakarata pedig Erdély és Magyarország egyesítésére szólított fel.

Az év elején feltárt repülőhüllők lelete, az elkészült tanulmányok alapján, összeköti a fajfejlődés eddig ismert szakaszait, egyben megcáfolva a tudósok eddigi evolúciós elképzeléseit.

Az internetező felnőtt magyar lakosság több mint fele napi rendszerességgel kapcsolódik a világhálóhoz, június végén az előfizetések száma meghaladta a 2,4 milliót, ami főként a mobilinternet térnyerésének köszönhető.

Bár a német vezérkar szükségesnek ítélte, Hitler nem kért magyar segítséget a Szovjetunió megtámadásához. A magyar kormány viszont feladva addigi semlegességét önként csatlakozott a Wermachthoz. A következmények ismeretében könnyen értékelünk, akkor és ott azonban a visszaszerzett területek megtartása volt a tét. A hadbalépés pedig törvényesen történt - Szakály Sándor történésszel beszélgettünk.

Míg Amerikában a cégek tehetnek meg szinte mindent adatainkkal, addig Európában a kormányok kapnak szinte korlátlan hatalmat, pedig például a mobiltelefon több dolgot tud rólunk, mint a legjobb barátunk, feleségünk, vagy férjünk. Interjú a világ eddigi legfiatalabb egyetemi professzorával, Barabási Albert-László hálózatkutatóval. (folytatás)

Elliot Aronson szerint viszonylag gyorsan gátat lehetne szabni Magyarországon is az iskolai erőszak terjedésének. Az általa közel négy évtizede kidolgozott mozaikmódszer a tengerentúlon bizonyítottan bevált, azt „csak” adaptálni kell a hazai viszonyokra. Úgy véli, már napi egy kooperációra építő tanóra is sokat segíthetne a probléma oldásában.

Két űrhajóval bombázzák a Holdat, annak reményében, hogy vizet találnak.

A rendszerváltást Lengyelországban sokkal nagyobb kiábrándultság követte, mint hazánkban: húsz év alatt 15 kormányt haszáltak el. Mitrovits Miklós történész az Örömóda című film hátteréről.

A szakértők szerint enyhe volt a hétfői szabolcsi rengés, és Magyarországon nem is várható óriási pusztítás. Azért 40-50 évente nagyobb károkat is okoznak a földmozgások.

„Szegre akasztom osztrák kardomat, magyar vagyok, hazámmal tartok…” – jelentette ki Vécsey Károly. Bár az osztrákokat kiverték Magyarországról, az orosz invázió hamar eldöntötte Dávid és Góliát harcát. A bosszú kegyetlensége volt, hogy a 13 honvédtábornokból csak négynek járt a golyó kegyelme, a többiek gonosztevőként lógtak az aradi vár udvarán. Istenhez mentek a magyarok ügyében reprezentálni.

A képalkotás és a fénytovábbítás területén elért sikereinek köszönheti a három tudós a fizikai Nobelt.

Nyolc éve nyilvánította október hatodikát nemzeti gyásznappá a kormány. Százhatvan éve ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.

Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak amerikai tudósoknak ítélték oda megosztva az idei orvosi Nobel-díjat Stockholmban.

Ha a szovjet hadsereg megáll a Szovjetunió határain, akkor még 30 évig Hitler elnyomása alatt maradtunk volna. Lengyelország pedig Sztálinnak köszönheti, hogy ekkora területe és ilyen nagy súlya lehet Közép-Európában. Ha a népvezér személyét nem is lehet elfogadhatóvá tenni, de a Szovjetunió pozitív szerepe megkérdőjelezhetetlen – mondta az FN.hu-nak adott interjújában Borisz Smeljev orosz történész.

Magyarországra jött Elliot Aronson szociálpszichológus. A világ egyik legismertebb tudósa, a Társas lény szerzője a magyarul most megjelent könyveit népszerűsíti. Szerinte az állandó versengés teszi agresszívvá a gyerekeket.

Nem telt el fél év a magyar–jugoszláv barátsági szerződés aláírása után, a magyar honvédség megszállta a Vajdaságot, de a Szent István-i határt nem lépte át. Ezzel Magyarország feladta semlegességét, Teleki minden erőfeszítése ellenére a háború útjára lépett. A kormányfő nem tudta elviselni a tragédiát: „Szószegők lettünk – gyávaságból… Bűnös vagyok” – írta búcsúlevelében Horthynak.

Éppen tíz éve egy fiatalember, a Science című tudományos folyóiratban azt állította, hogy a sejtjeink, a társadalom és a világháló alapvetően ugyanúgy épül fel. De hogyan kapcsolódik mindez egymáshoz? És mit jelent ez az üzletben, a tudományban és a hétköznapokban? Interjú a világ eddigi legfiatalabb egyetemi professzorával, Barabási Albert-László hálózatkutatóval.

Az 1930-as évek végén Magyarország békében és nagyhatalmi áldással sorra szerezte vissza a Trianonban elcsatolt területek zömében magyar lakta részeit. Észak-Erdély és a Vajdaság visszacsatolása azonban már csak a függetlenség feladásával történhetett. A „felszín alatt” a II. bécsi döntés volt a vízválasztó. A román külügyminiszter a tárgyalóasztalra ájult a térkép láttán. Szakály Sándor történésszel beszélgettünk.

A houstoni Rice Egyetem munkatársai szerint a pár nappal ezelőtt Szumátrán pusztító erőteljes földrengések további rengéseket generálhatnak világszerte. A kutatók úgy vélik a kaliforniai Szent András-törésvonal változásai bizonyítékul szolgálhatnak a geológia pillangó-hatás elméletére is.

Magyarország, Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy prágai, bukaresti és szegedi helyszínnel megépítse az európai unió lézeres kutatóközpontját – jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a Tisza-parti városban.