Mi is lehetne a megtestesült Cseh Álom 1989 után, ha nem egy hatalmas szupermarket, amely hihetetlenül kedvező árakat ígér? Aztán kiderül, hogy a hazugságok kora nem tűnt el a kommunizmussal.
Letakarták a tükröt a halottas szobában, rituálisan lezárták a sírt, megvendégelték a koldust, és imát mondattak vele az elhunyt lélek békéjéért. A halottak napja sokáig a közösségről, az összetartozásról, nem pedig tömegről, virághalmokról és mécsesekről szólt.
Mindenszentek napján azokat az embereket ünnepeljük, akik istenhez és az evangéliumhoz méltó „szent” életet éltek. Nem pedig a naptárból kiszoruló „maradék szenteket”. Csodák, imameghallgatások, tiszta élet szükséges a szentté avatáshoz, egyedül a vértanúk kaphatnak némi könnyítést.
Németh Miklós korábbi kormányfő a BBC-nek arról beszélt, hogy az 1989-es határnyitáskor senki nem sejtette a dominóhatást. Míg Honecker és Ceausescu elvtárs helyett „lúrazták”, Gorbacsov kacsingatással jelezte a bizalmát, a német egyesítésnek pedig Thatcher volt az egyik legnagyobb kerékkötője.
2009. október 23-án Eörsi László történész cikke jelent meg az FN.hu-n az ’56-os forradalom zsidó, roma és görög hőseire emlékezve. Egyikük „Cigány” beceneve ellenére nem volt roma származású. Eörsi László helyreigazítását közöljük.
Verekedett, fosztogatott, nők után futott, erőszakoskodott, a török ellen harcolt – az első magyar nyelven író költő az átlagos főúr életét élte. Térden állva vallott szerelmet, Istenhez könyörgött, nem hagyta szolgáját török fogságban, és meghalt a hazáért – Balassi Bálinttal megszületett a magyar nyelvű költészet. Éppen 455 éve.
Hajnalban életbe lépett a téli időszámítás, vagyis visszatértünk a „történelmi időhöz”. Benjamin Franklin ötletéből a II. világháború után energiát spóroltak, mára azt mondják, értelmetlen.
A „Cigány”, a „Zsidó Laci”, a „Kis Zsidó”, a görög Konstantinidisz vállvetve harcolt magyar társaival 1956-ban. A forradalom nem ismert cigányt, zsidót és magyart, csak bajtársakat, akik egyként érezték: „ez a hazám, itt a helyem” – Eörsi László történész cikke az FN.hu-n.
Saját feje és jószága védelmében ragadott szablyát, amivel páratlan felkelést robbantott ki a Habsburgok ellen az addig királyhű nagyúr. „…romlásra, örök gyalázatra jut nemzetünk, ha most az német dühösségnek ellene nem állunk” – szólt Bocskai István felhívása, aki a töröktől nem fogadott el koronát, végakarata pedig Erdély és Magyarország egyesítésére szólított fel.
Az év elején feltárt repülőhüllők lelete, az elkészült tanulmányok alapján, összeköti a fajfejlődés eddig ismert szakaszait, egyben megcáfolva a tudósok eddigi evolúciós elképzeléseit.
Az internetező felnőtt magyar lakosság több mint fele napi rendszerességgel kapcsolódik a világhálóhoz, június végén az előfizetések száma meghaladta a 2,4 milliót, ami főként a mobilinternet térnyerésének köszönhető.
Bár a német vezérkar szükségesnek ítélte, Hitler nem kért magyar segítséget a Szovjetunió megtámadásához. A magyar kormány viszont feladva addigi semlegességét önként csatlakozott a Wermachthoz. A következmények ismeretében könnyen értékelünk, akkor és ott azonban a visszaszerzett területek megtartása volt a tét. A hadbalépés pedig törvényesen történt - Szakály Sándor történésszel beszélgettünk.
Míg Amerikában a cégek tehetnek meg szinte mindent adatainkkal, addig Európában a kormányok kapnak szinte korlátlan hatalmat, pedig például a mobiltelefon több dolgot tud rólunk, mint a legjobb barátunk, feleségünk, vagy férjünk. Interjú a világ eddigi legfiatalabb egyetemi professzorával, Barabási Albert-László hálózatkutatóval. (folytatás)
Elliot Aronson szerint viszonylag gyorsan gátat lehetne szabni Magyarországon is az iskolai erőszak terjedésének. Az általa közel négy évtizede kidolgozott mozaikmódszer a tengerentúlon bizonyítottan bevált, azt „csak” adaptálni kell a hazai viszonyokra. Úgy véli, már napi egy kooperációra építő tanóra is sokat segíthetne a probléma oldásában.
A rendszerváltást Lengyelországban sokkal nagyobb kiábrándultság követte, mint hazánkban: húsz év alatt 15 kormányt haszáltak el. Mitrovits Miklós történész az Örömóda című film hátteréről.
A szakértők szerint enyhe volt a hétfői szabolcsi rengés, és Magyarországon nem is várható óriási pusztítás. Azért 40-50 évente nagyobb károkat is okoznak a földmozgások.
„Szegre akasztom osztrák kardomat, magyar vagyok, hazámmal tartok…” – jelentette ki Vécsey Károly. Bár az osztrákokat kiverték Magyarországról, az orosz invázió hamar eldöntötte Dávid és Góliát harcát. A bosszú kegyetlensége volt, hogy a 13 honvédtábornokból csak négynek járt a golyó kegyelme, a többiek gonosztevőként lógtak az aradi vár udvarán. Istenhez mentek a magyarok ügyében reprezentálni.
Nyolc éve nyilvánította október hatodikát nemzeti gyásznappá a kormány. Százhatvan éve ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Ha a szovjet hadsereg megáll a Szovjetunió határain, akkor még 30 évig Hitler elnyomása alatt maradtunk volna. Lengyelország pedig Sztálinnak köszönheti, hogy ekkora területe és ilyen nagy súlya lehet Közép-Európában. Ha a népvezér személyét nem is lehet elfogadhatóvá tenni, de a Szovjetunió pozitív szerepe megkérdőjelezhetetlen – mondta az FN.hu-nak adott interjújában Borisz Smeljev orosz történész.