Élet-Stílus

Nyertünk egy órát

admin
admin

2009. 10. 25. 07:02

Hajnalban életbe lépett a téli időszámítás, vagyis visszatértünk a „történelmi időhöz”. Benjamin Franklin ötletéből a II. világháború után energiát spóroltak, mára azt mondják, értelmetlen.

Október utolsó vasárnapjának hajnalán háromról kettőre tekertük vissza az óra mutatóját, így elindult a „téli időszámítás”. Valójában azonban ez a „valós idő”, az óra járását március utolsó vasárnapján, a mutató előreállításával bolondítjuk meg. Először 1784-ben Benjamin Franklinnek „szúrt szemet”, hogy a nyári félévben az emberek akkor ébrednek, amikor már javában ragyog a nap, sötét lesz viszont, mikor még tevékenyek lennének.

Franklin javasolta

Ha ilyenkor eggyel visszatekernék az óramutatót, sokkal jobban ki lehetne használni az időt – volt a javaslat, amit maga Franklin sem gondolt még komolyan. A második világháború után aztán egyre több helyen, a ’70-es években pedig egész Európában bevezették a nyári időszámítást.

A Wikipédia szerint elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást. Magyarországon 1954-57-ben például még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségeket kívánták ezzel enyhíteni, de 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt. 1980-ban villamosenergia-megtakarítási céllal újra bevezették. Néhány ország, köztük Ausztrália, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok az I. világháború alatt bevezette a nyári időszámítást, hogy kevesebb energiát kelljen a közvilágításra fordítani: több maradt üzemanyagra.

A kékkel jelölt területen érvényben van a nyári időszámítás, a narancssárgán volt, de mot nincs, a kék területeken pedig soha nem is vezették be (forrás: wikipedia.hu)

A kékkel jelölt területen érvényben van a nyári időszámítás; a narancssárgán volt, de most nincs; a kék területeken pedig soha nem is vezették be (forrás: wikipedia.hu)

Kevesebb fogyasztás?

Az őszi átállás során nem spórol meg az ország energiát, általában ugyanolyan szinten marad a fogyasztás, tavasszal viszont mérhetően kevesebbet fogyasztunk – nyilatkozta az MTI-nek Kapás Mihály. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) országos diszpécserszolgálatának vezetőjének elmondása szerint az átállásnak köszönhetően az ország átlagosan egynapi villamosenergia-fogyasztást spórol meg, ez 120 ezer megawattóra. Amennyiben egy év alatt egy háztartás 3000 kilowattórát fogyaszt, akkor ez 40 ezer háztartás teljes évi fogyasztását jelenti.

Az óraátállítás ellenzői ma azzal érvelnek, hogy nyári „meghosszabbított” napokon növekszik a légkondícionálók üzemideje, ami több energiát használ, mint ami a világításon megspórolható. Ezentúl többen felróják, hogy nehéz a tavaszi átállás, napokig nem tudja a szervezet megszokni az egy órás „veszteséget”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.