Kisebb, a Richter-skála szerinti 2,2 erősségű földrengés rázta meg hétfőn este Záhony környékét. Az ott lakók érezték, hogy mozog a talaj, de – mivel a terület jelentős vasúti csomópontként működik – azt hitték, a tehervonatok közlekedése okozta a földmozgást és az azt kísérő hangot.
Házak dőltek romba Dunaharasztin
A hétfő esti szabolcsi földrengés fészekmélysége – a földrengések kipattanásának helye – 8 kilométer mélyen volt, valamivel magasabban, mint a hazánkban átlagos 10-12 kilométer – mondta el az FN.hu-nak Győri Erzsébet, az MTA szeizmológiai főosztályának munkatársa. A 2,2-es erősségű földmozgás említésre méltó károkat nem okozhat, az emberek azonban már érezhették. Komolyabb károk csak a Richter-skála szerinti 4-es fokozat esetében történnek, így a hétfői rengések után nem kaptunk és nem is várunk károkról szóló híreket – folytatta a szakértő.
(MTI)
Legutóbb 2006-ban Beregsurány és Beregdaróc környékén, ugyanezen év december 31-én pedig Gyömrő térségében mozgott a föld hazánkban, ekkor kisebb károk is keletkeztek. Az 1985-ös berhidai a 4,9-es erősségű földrengés után viszont néhány házat le is kellett bontani. Az elmúlt ötven év legnagyobb földrengése Dunaharasztiban történt 1956 januárjában, akkor egy 5,6-os földmozgás következtében több mint 3000 épület károsodott, számos sérülés, sőt néhány haláleset is történt.
Magyarország védett hely
Richter-skála
A földrengések erejének mérésére a legelterjedtebb módszer az úgynevezett magnitúdós skála, közismert nevén a Richter-skála alkalmazása. Ennek feladata a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiájának meghatározása. A skálának végső értéke nincs, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.
Győri Erzsébet szerint egyébként hazánkban 40-50 évente történnek jelentősebb földrengések. Ezek a földkéreg – Földünk felszínének szilárd, de töredezett, néhány 10 kilométer vastag felső burka – törése miatt jönnek létre. Az egyes földkéreglemezek állandó mozgásban vannak, és időnként ütköznek egymással. Az állandó ütközések miatt hatalmas feszültségek jönnek létre a lemezben egészen addig, míg a földkéreg eltörik, a feszültség pedig hullámokká és energiává alakul, ez a jelenség maga a földrengés.
Létezik néhány olyan hely a világon, ahol a földkéreglemezek időről időre ütköznek egymással. Ilyen hely azonban hazánktól viszonylag távol, legközelebb a mediterrán térségben van. Az ottani földrengések csak kis mértékben hatnak hazánkra. Magyarország területén pedig a kéreg vékonyabb és melegebb is, így a feszültségek nem tudnak nagymértékben felhalmozódni és földrengéseket okozni.
