Az Iván hurrikán tavaly szeptemberben 27 méternél magasabb hullámokat keltett a Mexikói-öbölben – jelentették be amerikai kutatók. Ezek az eddig mért legmagasabb és legerősebb hullámok amerikai vizeken.
A Discovery parancsnoka szerint az amerikai űrrepülőgép biztonságban visszatér a Földre, nem utolsósorban a világűrben elvégzett javításnak köszönhetően.
Minden nehézség nélkül befejezte történelmi jelentőségű külső űrszerelési munkáját szerdán a Discovery amerikai űrsikló legénységének két tagja. Eddig még nem fordult elő az űrhajózás történetében, hogy űrrepülőgép külső burkán javítást végezzenek, amikor az a Föld körül kering.
Megkezdték a külső szerelési munkákat a Discovery amerikai űrsiklón. Eddig még nem fordult elő az űrhajózás történetében, hogy űrrepülőgép külső burkán javítást végezzenek, amikor az a Föld körül kering.
Amerikai csillagászok bejelentették, hogy felfedezték a Naprendszer tizedik bolygóját. A Neptunusz 1846-os regisztrálása óta ez a legnagyobb égitest a naprendszerünkben, amelyre a tudósok rábukkantak.
Amerikai csillagászok felfedezték a Naprendszer tizedik bolygóját – adta hírül a BBC. A bolygó a legnagyobb objektum, amit a Neptunusz 1846-os felfedezése óta a Naprendszerben találtak.
Ismét repülési tilalmat vetett ki a NASA az amerikai űrrepülőgépekre azt követően, hogy a szerdán útjára indított Discoveryről az emelkedés közben készített videofelvételek egyike azt mutatta, hogy egy jókora habszigetelő-darab vált le az űreszköz külső üzemanyag-tartályáról - jelentette az amerikai űrkutatási hivatal houstoni irányítóközpontja.
A két kisebb darab egyikéről megállapították, hogy a 3,8 centiméteres cserép az a orrfutó berendezéséről vált le. A másik leszakadt rész száramazási helyét egyelőre nem tudták meghatározni egyértelműen, de a kilövés utáni videofelvételek alapján nem sértette meg a keringőegységet.
Elindult a Discovery. Az űrrepülő a terveknek megfelelően délután elstartolt a floridai űrkikötőből. A visszaérkezést augusztus hetedikén délelőttre tervezik.
A Cassini űrszonda július 9-én minden eddiginél közelebb merészkedett a parányi holdhoz, felfedve egy levegőtlen, szivacsos jéghalmot, ami alig valamivel sűrűbb egy hógolyónál és feltehetően barlangok és egyéb repedések lyuggatják keresztül-kasul.
A NASA amerikai űrügynökség július 26-án újból elindítja a Discovery űrrepülőgépet, amellyel a 2003-ban félbeszakított űrrepülő programot szeretné folytatni.
Az orosz kormány jóváhagyta azt a programot, amely következő tíz évben határozza meg Moszkva űrkutatási terveit és céljait. A célok között szerepel emberek küldése a Marsra.
Idén immár sokadszor halasztották el a Discovery űrsikló fellövését a NASA illetékesei. Ezúttal egy hibás üzemanyag-szintmérő, illetve -szenzor okozta a problémát. Az amerikai űrkutatási hivatal nem adott meg újabb időpontot a kilövésre.
A NASA mérnökei és irányítói állítólag elhárították azt a problémát, amely majdnem megakadályozta a Discovery űrsikló fellövését. Az űrjármű a tervek szerint szerdán, magyar idő szerint késő este indul útnak, ha ezt az időjárás is megengedi.
Üzenni szeretnél a földönkívülieknek? Végy egy távoli pulzárt és egy csillagközi gázfelhőt, ez a két összetevő ugyanis lehetővé teheti, hogy egy napon a világegyetem egészen távoli pontjaira is eljuttathassuk üzeneteinket.
Hétfőn érkezik meg úti céljához, a jelenleg a Földtől 132 millió kilométerre lévő Tempel 1 üstököshöz a Deep Impact (Mély Becsapódás) nevű amerikai űrszonda, hogy a tudomány oltárán feláldozva magát behatoljon a kométa magjába, és hatalmas krátert vájjon a felszínbe.
Szinte bizonyos, hogy elveszett a napvitorlást szállító orosz rakéta – jelentették be orosz szakértők. Adataik szerint a rakéta és rajta az űreszköz valószínűleg a Barents-tenger Novaja Zemlja szigetének térségében zuhant le.
Amerikai kutatók bejelentése szerint valószínűleg a Cosmos-1 jeleit sikerült befogniuk, így a napvitorlás elképzelhető, hogy mégis Föld körüli pályára állt.
Bár a Föld középpontjának kutatása ma még a fantázia világába tartozik, egy nemzetközi tudóscsoport, a japán Csikju (Föld) - misszió nemsokára egy lépéssel közelebb kerülhet Jules Verne-nek a Föld középpontjának megismeréséről szőtt álmához: a tengerfenéken 2,5 kilométer mélyen egy futurisztikus masinával 7000 méter mélyre fúrnak.