Amióta ötezer éve valaki feltalálta a kereket, igyekszünk a lehető legjobb megoldást megtalálni közlekedésünk felgyorsítására. Érdemes azonban végiggondolni, mibe kerül ez az emberiségnek.
Jelentős hanyatlásnak indulhat Magyarországon az új autók piaca a következő években az elemzők szerint - annak ellenére, hogy az év első felében ígéretesen alakultak az eladások.
Két és fél évtized múlva sokkal több nyugdíjas és nő autózik majd, mint ma, de még nem kell megtanulnunk hidrogént tankolni. A cél a minél biztonságosabb utazás lesz, minimális környezetkárosítással.
Ferdehátúból faragott kupé-kabrió helyett legendás roadster modelljét, az MX-5-öt szerelte fel nyitható keménytetővel a Mazda. A megoldás több szempontból is egyedülálló.
Egyre több márka jelenik meg Magyarországon is az Újvilágból. A Chevrolet ugyan csak nevében amerikai, de a Cadillac már ízig-vérig az, hamarosan pedig itt a Dodge, amely a Caliber nevű modellel keresi az európai vevők kedvét.
Haszonjárműből is lehet komfortos, sőt fényűző életmódautót építeni, vallja a Toyota, és elmélete bizonyításaként elkészítette az új Hilux luxusverzióját.
Számos olyan technológia létezik már, amely a vezető helyett cselekszik. Ezek a rendszerek kormányoznak, fékeznek, gázt adnak az ember helyett – már a sorozatgyártású modellekben is.
Az összkerékhajtás nem csak a terepjárók kiváltsága; a hagyományos felépítésű modellek kínálatát sokféle 4x4-es rendszer színesíti. Drágábbak és többet fogyasztanak, mégis egyre több fogy belőlük.
A beszerzési és fenntartási költségek nem egyedül határozzák meg egy vállalat autóparkjának összetételét. Ugyanilyen fontosak lehetnek az arculati szempontok.
A legtöbb magyar autóvásárló már a vétel pillanatában tudja: új autóját legfeljebb három évig fogja használni, azután másikat vesz. Ez minden észérvnek ellentmond, mégis általános - az autókereskedők és a használt autót vásárlók nagy örömére.
Az új S80 megalkotása során a Volvo a szegmensben elvárt óvatos fejlődés stratégiáját választotta: az új zászlóshajó emlékeztet elődjére. Mégis alaposan átdolgoztak rajta szinte mindent.
Ma már tízezres munkavállalói réteg dolgozik itthon call centerekben. Természetesnek tekintendő-e a gyors cserélődés, kiégés e területen, vagy némiképp mérsékelhető a fluktuáció?
Katarzis és misztikum - erre vágynak korunk hajszolt menedzserei. Legalábbis ezt vallja jó néhány tréningcég, amikor elképesztő feladatok elé állítja a mókuskerékből kitörni vágyókat.
A vezető fejlesztési eszköztárnak jó ideje egyik legvitatottabb módszere a vezetői coaching. Sokan csodaszernek tartják, mások a múló divatok közé sorolják.
A klasszikus béren kívüli juttatások egyik részét a piac, másik részét pedig az APEH szorította háttérbe. A cégek azonban találékonyak, ha a saját zsebükről és dolgozóik lojalitásáról van szó.
A hr-outsourcing fogalmát Magyarországon elsősorban a munkaerő-kölcsönzéssel azonosítják. Az elmúlt három évben megduplázódott a tevékenységet űző vállalkozások száma.
A teljesítményen alapuló ösztönző bérezés a fizetséget az egyén, a részleg vagy a vállalat egészének teljesítményéhez köti. A cél, hogy nagyobb kapacitásra serkentse a dolgozókat.
A munkaerőfelvételtől a karriertervezésig a humánerőforrás-gazdálkodás minden területén elképzelhetetlen ma már a tervezett és gyakorlatközpontú munka támogatószoftverek nélkül.
Az önkéntes munkába fogó vállalatok többsége vagy a telephelyének környezetében segít, vagy megkeresi azokat a területeket, ahol a profiljának megfelelő segítségre várnak.
Jót s jól - hangzik a régi mondat. Az első felszólításnak egyre inkább képesek megfelelni a magyarországi cégek, a hogyanon még volna mit javítani, ha karitatív tevékenységről van szó.
Toborzásban a közösségi oldalak, kiválasztásban pedig a szokatlan személyiségfeltáró módszerek számítanak újszerű megoldásnak. Tömeges elterjedésük azonban nem várható.