trend

Jelentős hanyatlásnak indulhat Magyarországon az új autók piaca a következő években az elemzők szerint - annak ellenére, hogy az év első felében ígéretesen alakultak az eladások.

Tilos ugyan, de megéri használt, esetleg akciósan vásárolt étolajjal autózni. Az még kérdés, hogy reális-e a bioüzemanyagot az alternatív energiaforrások közé sorolni.

Ferdehátúból faragott kupé-kabrió helyett legendás roadster modelljét, az MX-5-öt szerelte fel nyitható keménytetővel a Mazda. A megoldás több szempontból is egyedülálló.

Két és fél évtized múlva sokkal több nyugdíjas és nő autózik majd, mint ma, de még nem kell megtanulnunk hidrogént tankolni. A cél a minél biztonságosabb utazás lesz, minimális környezetkárosítással.

Haszonjárműből is lehet komfortos, sőt fényűző életmódautót építeni, vallja a Toyota, és elmélete bizonyításaként elkészítette az új Hilux luxusverzióját.

Egyre több márka jelenik meg Magyarországon is az Újvilágból. A Chevrolet ugyan csak nevében amerikai, de a Cadillac már ízig-vérig az, hamarosan pedig itt a Dodge, amely a Caliber nevű modellel keresi az európai vevők kedvét.

Az összkerékhajtás nem csak a terepjárók kiváltsága; a hagyományos felépítésű modellek kínálatát sokféle 4x4-es rendszer színesíti. Drágábbak és többet fogyasztanak, mégis egyre több fogy belőlük.

Számos olyan technológia létezik már, amely a vezető helyett cselekszik. Ezek a rendszerek kormányoznak, fékeznek, gázt adnak az ember helyett – már a sorozatgyártású modellekben is.

A beszerzési és fenntartási költségek nem egyedül határozzák meg egy vállalat autóparkjának összetételét. Ugyanilyen fontosak lehetnek az arculati szempontok.

A legtöbb magyar autóvásárló már a vétel pillanatában tudja: új autóját legfeljebb három évig fogja használni, azután másikat vesz. Ez minden észérvnek ellentmond, mégis általános - az autókereskedők és a használt autót vásárlók nagy örömére.

Az új S80 megalkotása során a Volvo a szegmensben elvárt óvatos fejlődés stratégiáját választotta: az új zászlóshajó emlékeztet elődjére. Mégis alaposan átdolgoztak rajta szinte mindent.

Ma már tízezres munkavállalói réteg dolgozik itthon call centerekben. Természetesnek tekintendő-e a gyors cserélődés, kiégés e területen, vagy némiképp mérsékelhető a fluktuáció?

A munkahelyi képzés sikerültebb formái nem pusztán szakmai értelemben fejlesztenek, hanem a személyiségfejlődésre is jótékonyan hatnak.

Az elmélet és a gyakorlat találkozik a nemzetközi trendekről, sikeres hr-gyakorlatokról és innovációkról szóló kutatásban.

Katarzis és misztikum - erre vágynak korunk hajszolt menedzserei. Legalábbis ezt vallja jó néhány tréningcég, amikor elképesztő feladatok elé állítja a mókuskerékből kitörni vágyókat.

A vezető fejlesztési eszköztárnak jó ideje egyik legvitatottabb módszere a vezetői coaching. Sokan csodaszernek tartják, mások a múló divatok közé sorolják.

A klasszikus béren kívüli juttatások egyik részét a piac, másik részét pedig az APEH szorította háttérbe. A cégek azonban találékonyak, ha a saját zsebükről és dolgozóik lojalitásáról van szó.

Számos vicces helyzetet képesek felidézni a toborzó szakemberek, de az ilyesmi a jelöltek számára egyáltalán nem vidám, hiszen az esélyeiket rontja.

A hr-outsourcing fogalmát Magyarországon elsősorban a munkaerő-kölcsönzéssel azonosítják. Az elmúlt három évben megduplázódott a tevékenységet űző vállalkozások száma.

A teljesítményen alapuló ösztönző bérezés a fizetséget az egyén, a részleg vagy a vállalat egészének teljesítményéhez köti. A cél, hogy nagyobb kapacitásra serkentse a dolgozókat.

A munkaerőfelvételtől a karriertervezésig a humánerőforrás-gazdálkodás minden területén elképzelhetetlen ma már a tervezett és gyakorlatközpontú munka támogatószoftverek nélkül.

Az önkéntes munkába fogó vállalatok többsége vagy a telephelyének környezetében segít, vagy megkeresi azokat a területeket, ahol a profiljának megfelelő segítségre várnak.

Jót s jól - hangzik a régi mondat. Az első felszólításnak egyre inkább képesek megfelelni a magyarországi cégek, a hogyanon még volna mit javítani, ha karitatív tevékenységről van szó.

Toborzásban a közösségi oldalak, kiválasztásban pedig a szokatlan személyiségfeltáró módszerek számítanak újszerű megoldásnak. Tömeges elterjedésük azonban nem várható.