trend

Az összkerékhajtás nem csak a terepjárók kiváltsága; a hagyományos felépítésű modellek kínálatát sokféle 4x4-es rendszer színesíti. Drágábbak és többet fogyasztanak, mégis egyre több fogy belőlük.

Számos olyan technológia létezik már, amely a vezető helyett cselekszik. Ezek a rendszerek kormányoznak, fékeznek, gázt adnak az ember helyett – már a sorozatgyártású modellekben is.

A beszerzési és fenntartási költségek nem egyedül határozzák meg egy vállalat autóparkjának összetételét. Ugyanilyen fontosak lehetnek az arculati szempontok.

A legtöbb magyar autóvásárló már a vétel pillanatában tudja: új autóját legfeljebb három évig fogja használni, azután másikat vesz. Ez minden észérvnek ellentmond, mégis általános - az autókereskedők és a használt autót vásárlók nagy örömére.

Az új S80 megalkotása során a Volvo a szegmensben elvárt óvatos fejlődés stratégiáját választotta: az új zászlóshajó emlékeztet elődjére. Mégis alaposan átdolgoztak rajta szinte mindent.

Mint minden komoly beruházás esetén, autóvásárláskor is érdemes alaposan mérlegelni a döntést. Ez azonban nemcsak az információk begyűjtéséből és összevetéséből áll.

Alig negyedévvel az új generációs S8 piacra dobása után az Audi bemutatta a 6-os széria sportverzióját is. Teljesen más jellegű, mint nagytestvére. Míg az egy szélsőségesen dinamikus luxusautó, az S6-ost inkább sportkocsiként aposztrofálja a gyár.

Az autófinanszírozásban ma a devizahitelek a meghatározók, az alacsony kamat miatt. Egyre több példát látni arra, amikor a konstrukció csak első pillantásra kedvező az ügyfél számára.

A felfrissülő távol-keleti konkurencia hatására a tíz éve bevezetett Freelander is teljes mértékben megújult. Ismét mértékadó pozíciót kíván elfoglalni szegmensében.

Jövőre lesz hetven éve, hogy az első négyüléses BMW kupé meghódította Európa útjait, és a bajor gyár méltó módon emlékezik meg az évfordulóról. Chris Bangle formatervező keze nyomán megszületett a hármas sorozat elegánsabb és sportosabb változata.

Meglehet, hogy az elektromos autók néhány évtizeden belül megszokott látvánnyá válnak útjainkon, mivel korántsem biztos, hogy a belső égésű motorok egyeduralma a végtelenségig tart.

A klasszikus béren kívüli juttatások egyik részét a piac, másik részét pedig az APEH szorította háttérbe. A cégek azonban találékonyak, ha a saját zsebükről és dolgozóik lojalitásáról van szó.

Számos vicces helyzetet képesek felidézni a toborzó szakemberek, de az ilyesmi a jelöltek számára egyáltalán nem vidám, hiszen az esélyeiket rontja.

A hr-outsourcing fogalmát Magyarországon elsősorban a munkaerő-kölcsönzéssel azonosítják. Az elmúlt három évben megduplázódott a tevékenységet űző vállalkozások száma.

A teljesítményen alapuló ösztönző bérezés a fizetséget az egyén, a részleg vagy a vállalat egészének teljesítményéhez köti. A cél, hogy nagyobb kapacitásra serkentse a dolgozókat.

A munkaerőfelvételtől a karriertervezésig a humánerőforrás-gazdálkodás minden területén elképzelhetetlen ma már a tervezett és gyakorlatközpontú munka támogatószoftverek nélkül.

Az önkéntes munkába fogó vállalatok többsége vagy a telephelyének környezetében segít, vagy megkeresi azokat a területeket, ahol a profiljának megfelelő segítségre várnak.

Jót s jól - hangzik a régi mondat. Az első felszólításnak egyre inkább képesek megfelelni a magyarországi cégek, a hogyanon még volna mit javítani, ha karitatív tevékenységről van szó.

Toborzásban a közösségi oldalak, kiválasztásban pedig a szokatlan személyiségfeltáró módszerek számítanak újszerű megoldásnak. Tömeges elterjedésük azonban nem várható.

A növekedés piac szabta határait a földrajzi határok átlépésével lehet kiterjeszteni. Ez a vállalat hr-szakembereit is addig ismeretlen kihívásokkal szembesíti.

Furcsamód nem várják el a szakirányú hr-végzettséget a céges hr-vezetők. Szerintük egy jogi vagy gazdasági alapvégzettség és jó képességek teszik a jó emberierőforrás-munkatársat.

A Lajtán innen általános probléma ugyan, mégis főképp a lapos szervezeteket sújtja a karriermenedzsment nehézkes működése, esetleg alapvető hiánya a vállalati kultúrából.

Az időskori állásnélküliség lelki traumát is okozhat. A cégek többsége még mindig nem becsüli a tapasztalt dolgozókat.

Ma már tízezres munkavállalói réteg dolgozik itthon call centerekben. Természetesnek tekintendő-e a gyors cserélődés, kiégés e területen, vagy némiképp mérsékelhető a fluktuáció?