Nemzetközi terjeszkedésbe kezdett az egyik legnagyobb független magyar vezetési és informatikai tanácsadó, az AAM. A múlt évet közel 38 százalékos bevétel-növekedéssel záró vállalatcsoport elsőként Romániában nyitott külföldön irodát.
Ennyi volt a szűkszavú hír lényege, azzal a kiegészítéssel még, hogy mindez szakértők szerint nem volt váratlan, a dinamikus előretörést felvásárlás és munkaügyi fejlesztés is megalapozta. Az állami és önkormányzati projektek területén igen tapasztalt KDBR Consulting Kft. 2005 végén került az AAM 100 százalékos tulajdonába, ezzel párhuzamosan a növekedés zavartalansága végett a vállalatcsoport 15 százalékkal, 156 főre növelte munkavállalói létszámát. A vállalat korábban, 2005 augusztusában megszerezte a nemzetközi BS7799-2 információbiztonsági tanúsítványt.
ISMERŐS TEREPEN. Az AAM növekedésében már külföldön végzett tevékenysége is szerepet játszott. Számos külföldi projektet vezényelt le, majd hosszú előkészítő munka után a vállalatvezetés úgy döntött, hogy középtávú stratégiájába illeszkedve nemzetközi vállalatcsoport létrehozásába kezd. „2003-ban megfogalmaztuk jövőképünket: egy olyan Budapest-központú, nemzetközi tanácsadó cég képét, amely függetlenségét és sajátos kultúráját megőrizve aknázza ki az ügyféloldali tanácsadás lehetőségeit” – mondja erről dr. Kornai Gábor, az AAM elnök-vezérigazgatója.
A nemzetközi terjeszkedés első lépéseként Romániában hozott létre leányvállalatot az AAM, ahol már korábban is számos jelentős megbízást nyert el – például a romániai statisztikai hivatalnál, a vámhatóságnál, az informatikai és hírközlési minisztériumnál, a katasztrófavédelmi főfelügyelőségnél, illetve az OTP Romániánál. Ismerős terepre merészkedett tehát, ahol referenciái szép reményekre jogosították. Ez persze önmagában nem lett volna elég, a leányvállalat építése önálló hr-stratégia felépítését is igényelte.
Persze lépésről lépésre. Ezt már Kővári Andrea hangsúlyozza, az AAM munkaügyi vezetője, a külföldi vállalatépítési projektek hr-vonatkozásainak koordinátora. „Első külföldön dolgozó munkatársaink a belső körből kerültek ki, a többieket pedig már hirdetések útján keressük” – mondja. A romániai képviselet szakembergárdájának bővítése a projektek folyamatos bővülése következtében jelenleg is tart.
A RIP a Synergonban
Regionális Integrációs Program 2005 a címe annak az anyagnak, amelyben 12 pontban foglalták össze a vállalat jelenlegi teendőit. A program célja: hozzásegítse a Synergon-csoportot ahhoz, hogy regionális vállalatként meghatározó piaci szereplővé váljon. Ehhez segítséget nyújt az egységes működés kialakítása, valamint az egységes rendszerek és szabályozások használata. A program forrásigénye 120 millió forint. Egyik lényeges pontja az országok közötti kommunikáció erősítése: benne a hr-kompetencia-menedzsment, a cv-adatbázis egységesítése, a cégcsoportos portál létrehozása, a regionális arculat kialakítása.
A leányvállalat teljes felépítése ugyanakkor hosszabb folyamat, derül ki a munkaügyi vezető szavaiból. Minden országban mások ugyanis a munkajogi szabályok, más és más a működési környezet, és ezekhez alkalmazkodni kell. „Mindez alapos előkészítő munkát követel meg a csapattól” – emeli ki. A bukaresti iroda építkezését kinti könyvelő cég és nemzetközi tapasztalatú jogász segíti, s ezt más országokban való irodanyitások esetében is így tervezik. A hr-politika véglegesítése folyamán nagyon sok külföldi hr-es tapasztalatra tesznek szert – mondja még el Kővári Andrea.
A létszámbővítés ütemét természetesen meghatározza az is, hogy a tanácsadó mennyi romániai megbízást tud majd elnyerni. Biztató előjel mindenesetre, hogy az AAM 2005-ös árbevételének közel 16 százaléka külföldön végzett tanácsadói tevékenységből származott, jelentős részét Romániában realizálta a vállalat. Siker esetén a bukaresti iroda megnyitását a jövőben újabb külföldi képviseletek létrehozása követheti, továbbra is saját forrásból finanszírozva. A vállalat a tudatos és tervezett növekedés eredményeként 2006-ra a hárommilliárdos árbevétel elérését tűzte ki.
NEM A NULLÁRÓL. Régen más utat jár már egy másik, tisztán hazai tulajdonú cég a terjeszkedésben: a Synergon. Ott már sok évvel ezelőtt felismerték, hogy a hazai piacból való növekedés határait gyorsan elérik: vagyis a továbbfejlődéshez körbe kell nézni a régióban. Miután 1999-ben megjelentek a tőzsdén, a következő évben megkezdték a külföldi terjeszkedést. 2000-ben többségi részesedést vásároltak a horvátországi Span nevű cégben, majd még ugyanabban az évben bevásárolták magukat a cseh Infinitybe. Vagyis egyik országban sem a nulláról indulnak. 2003-ban megalakul az Infinity Slovakia képviseleti iroda. Ezzel a Synergon-csoport már négy ország piacán aktív. 2004-ben azután újabb cseh vállalattal, a BrnoData-IS nevűvel erősítik szolgáltatási portfóliójukat a térségben.
„A humánerőforrás-részlegnek azonban nem volt automatikusan feladata minden cég felvásárlásakor” – jelzi azonnal Kovács Gábor hr-igazgató. A Span például 50-60 fős kis cég volt, a hr-munkát külső tanácsadókkal végeztették, Az Infinity már nagyobb falat, ellenben ott a vállalatnak eleve volt saját hr-részlege. „Lényegében a budapesti anyavállalatnál csak az ottaniak irányítása, ellenőrzése volt a dolgunk, mindent ők végeztek. Mi annyit kezdtünk el, hogy elvégeztük a standardizációt az adatbázisok felállításában: első lépésként megszabtuk, mit várunk el egy jó önéletrajztól, s ebből felállítottunk egy személyre szabott adatbázist.”
Kovács Gábor: A hr-részlegnek nem volt automatikusan feladata minden felvásárláskor.
A felállás most van éppen változóban: megalakult a regionális iroda, amely a Synergon terjeszkedését, illetve a cég külföldi részlegeinek irányítását, stratégiai tervezését végzi. Elkészült a RIP, azaz a Regionális Integrációs Program. A regionális irodában egyelőre még nem állt fel csoportszintű hr-részleg, tehát a központi humánerőforrás-iroda végzi a munkát.
Például hamarosan kompetencia-térkép felállítását kezdik meg, hogy jól látható legyen, mely szervezeti egység milyen vállalati kompetenciával rendelkezik, s ehhez az egyes országokban milyen projektek párosulnak, illetve ennek hátterében milyen szakembergárda, humán erőforrás áll rendelkezésre. A térkép alapján jobban láthatóak lesznek az egyes vállalatok közti átfedések, s ez egyaránt könnyebbé teheti a feladat- és a humánerőforrás-gazdálkodást. „Vagyis lehetőségünk lesz egy egységes tudásmenedzsment kialakítására” – mondja Kovács Gábor.
Magyarán: nincs szó a külföldi cégek beolvasztásáról, olyan értelmű bekebelezéséről, hogy mindenben rájuk erőltetnék a központ akaratát. Sőt, sokkal inkább megismerés zajlik. Most készül a három vállalat szervezeti diagnózisa, átvilágítása, nemrég értek a felmérés végére, a külső átvilágító cég az összegzést készíti. Ennek elkészülte után kezdhetnek okosabbak lenni: de a java éppen az után fog kezdődni.
