Az ötvenes évek végén szokatlan megoldást választottak a jókívánságok átadására.
sajtótörténet
Nem könnyű egy vesztes háborút győzelmek sorozataként eladni, de ahogy ma az orosz, úgy a II. világháború idején a német és a vele szövetséges magyar hivatalos sajtó is megbirkózott a feladattal. Végigkövettük a várva várt német csodafegyver karrierjét a korabeli magyar sajtóban.
A két lerészegedett napszámos ferde kaposvári estéjének rövid története.
A részletre megvehető esőköpeny és a használt pezsgősdugók felvásárlása mellett szokatlan cserealapokra is volt példa.
Jean Masson a riporthoz a Városligetig, az illusztrációkért pedig mindössze az Erzsébet híd budai hídfőjéig utazott.
A korabeli sajtó ezt persze nem nézte jó szemmel: a gazdagoknak inkább a szegények támogatását, illetve az egészségügyi ellátásukban való segítségnyújtást javasolták a lapok.
A számos, egy kaptafára épülő toronyház egy építész számára nem jelent igazi kihívást, de még csak egy szemernyi élvezet sincs benne – ezt írták a múlt század fordulóján a vezető műszaki lapban.
A harmincas évek hajnalának ünnepelt alkotói nem csak lerajzolták, de néhány sorban le is írták az ideáljukat. Kevesen vették komolyan a feladatot.
A Színházi Élet 1933 karácsonyán megjelent lapszámára biztosan sokan felhúzták a szemöldöküket.
A legnagyobb irigyek az orvosok és a nyeregbe pattani félő emberek – legalábbis egy százhúsz éves, vaskos nyelvezetű cikk szerint.
A magyar sajtótörténet egyik legfurcsább rövidhírében nem békák vagy sáskák, hanem tehén esett az égből.
A forgalmat jórészt kizárták, hogy a gyerekek biztonságban játszhassanak, a dolgok azonban nem úgy alakultak, ahogyan azt mindenki remélte.
Sosem szerettük, hogy a dolgokat átalakulnak, de néhány évtizeddel ezelőtt ezt még irodalmi igényességgel írtuk le.
"A sebes hajtás, ostorcsattantás, zene, énekszó és minden lárma rendőrileg tilos." – figyelmeztetett még évtizedekkel a kocsik és kocsisok eltűnése után is.
A folyton átalakuló, negyedszázadon át működő társulatot nemcsak a pesti közönség, de egész Európa imádta.
A Népszavában 53 éve megjelent rövid cikk az egykori Jugoszlávia egyik kolostorában felfedezett hatszáz éves freskókról számol be, nem is akárhogyan.
Köszvény, ideggyengeség, asztma, bőrbetegségek, álmatlanság, étvágytalanság, siketség, fej-, fog-, vagy fülfájás – a Volta-kereszt mindent megoldott.
Egy fecske persze nem csinált nyarat.
A szocializmus kulturális életének alapköve, az 1964-től a rendszerváltásig megjelenő Tükör első évfolyamából szemezgettünk.
Miért nem a háborús károkat hozzák inkább helyre ahelyett, hogy céltalan és suta találmányokat hoznak létre? – tette fel a kérdést a szerző.
Nem indultak el időben a telelőhelyre, így az állatvédők bedobozolták őket, majd feltették egy Isztambulba tartó gépre.
"Mi lelte a férjemet? Szinte látni sem akar! Csak nem az arcom miatt?" A Leton azonban néhány nap alatt megoldotta a problémát!
Sőt, a Bácskai Hírlap már 1899-ben elérte a csúcsot, amit azóta sem sikerült megdönteni.
