Rég hoztunk új részt „A könyv sokkal jobb volt” című sorozatunkba, így felgyűltek a javaslatok, ráadásul ahogy hűl az idő, és fokozódik a járványhelyzet, úgy lesz egyre indokoltabb az otthoni olvasgatás.
Egy ’56-os disszidens lánya megrendítő regényt írt az AIDS-járvány hajnaláról, amikor egy egész generációt tizedelt meg a betegség. Interjú Rebecca Makkai magyar származású íróval.
Ha kék sorsjegyet kapsz a lottón, akkor teljesen szabad életet élhetsz, de sosem lehet gyereked. Ha fehéret, akkor szülnöd kell, akár akarsz, akár nem.
Új regényével szerette vissza akarta venni a haza szót magának. De vajon mit érez, ha őt hazaárulózzák, vagy ha Kolozsvár jeles szülötteként emlegetik? Interjú Tompa Andreával.
Magyarország nem provinciális, de sok magyar ember él szűk látókörű életet – mondja Frei Tamás, akinek új regénye a migrációs válság kulisszái mögé enged bepillantást. De vajon mi lesz a vége az orbáni hintapolitikának? Interjú.
Már a levegővel szívjuk magunkba a kelet-európaiságot, nem véletlen, hogy itt sokkal több sors siklik ki – mondja Péterfy Gergely, aki új regényében a mai Magyarország születését próbálja megfejteni. Interjú.
A könyv sokkal jobb? Naná! Vagy mégsem? Mindenesetre, ha olvastuk, van miből kiindulni. Megint jön egy halom könyvadaptáció, megint összeszedtük a könyveredetiket.
Fényképeket keresett Szabó Magda hagyatékában könyveinek szerkesztője, amikor egy dossziéban két jegyzetfüzetet talált. A két füzet egy kisregényt rejt, ami átírja, amit eddig az életműről tudtunk.