A legújabb kutatások azt bizonyítják, a modern ember sohasem lakhatott egy helyen a felegyenesedett emberrel, a Homo erectusszal.
őskor
Az ukrajnai ásatásokban talált leletek a modern ember európai tartózkodásának legidősebb bizonyítékai lehetnek.
A mai Ausztria területén, Linz közelében találkozott össze közel 40 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember, a homo sapiens egy német kutató szerint.
Közel-Keletről származó emberek éltek a dél-franciaországi Aveyron megyében az időszámítás előtti IV. évezredben.
Őskori barlangokban hatalmas medvék és oroszlánok ütközeteinek nyomait tárták fel.
A harmincezer éves oroszlánfejű emberszobor újabb darabját találták meg régészek a németországi Sváb-Alb-hegységben.
Az emberek már kilencezer éve élnek vissza a gombakábulattal.
Bizony a Clovis-kultúra ősemberei nemcsak mamutokra, hanem halakra is lelkesen vadásztak.
Nem annyira kék szemű, kicsit ráncos, de karakteres. Egy új rekonstrukció szerint így nézhetett ki a kőkorszaki vadász.
Egy több mint tizenegyezer évvel ezelőtt eltemetett hároméves gyermek csontjai az első amerikai telepesek életmódjáról árulkodnak.
Húsz éve találtak rá Ötzire, a jégemberre az olasz Alpokban. Tiszteletére újramodellezték hogyan nézhetett ki a híres múmia.
Csészének használták az emberi "főfedőt" tizenötezer évvel ezelőtt a Brit-szigeteken élők.
Ősemberek az arcok nyomát hagyták egy kelet-timori barlangban.
A sarkukon találták meg a robusztus ősemberek gyenge pontját.
Évezredekkel korábban vándorolt a modern ember az Arab-félszigetre, mint ahogy eddig gondolták.
Egy új lelet alapján az ősember a rókát hamarabb háziasította, mint a kutyát.
Majd tízezer évvel ezelőtt az ember legjobb barátja nemcsak védte gazdáját, és társa volt, hanem alkalmanként a "fazékba" is került.
Az első "borászat" nyomaira a legöregebb szoknya és a legősibb cipő lelőhelyén bukkantak.
A Homo sapiens sem élt hosszabb életet.
Át kell írni a történelemkönyveket, mégsem Afrikából származhat a modern ember.
Főtt növények, zöldségek is szerepeltek a Neander-völgyi ember étrendjében.
Ausztrál sziklafestmények azért őrzik meg a színüket negyvenezer év után is, mert élnek.
Az őskori emberek a naptemplom segítségével állapították meg, hogy mikor kell vetni és aratni
Régészek és antropológusok szerint nem lehetetlen megtalálni a világ legősibb civilizációját a termékeny félholdban.
