2010 óta tartja számon a tudomány a gyeniszovai barlangi embert külön fajként, miután megállapították, hogy Szibériában a Gyeniszova-barlangban feltárt 5-6 éves gyermek őrlőfogai biztosan egy eddig ismeretlen emberi faj DNS-ét tartalmazzák.
A gyeniszovai emberek minden bizonnyal együtt éltek a Neander-völgyi és a modern emberekkel, csak annyi derült ki még róluk, hogy a melanézekkel álltak még kapcsolatban, és a mai új-guineiak genomja 4-6 százalékban egyezik meg velük. A feltételezések alapján a gyeniszovaiak minden bizonnyal Óceánia felé vándoroltak.
A legújabb kutatások szintén azt állapították meg, hogy az emberfélék “családfája” sokkal összetettebb, mint ahogy eddig gondolták. A gyeniszoviak nemcsak a melanézekkel és az új-guineaiakkal, hanem a Fülöp-szigeteken élőkkel és a borneóiakkal szintén rokonságot mutatnak, míg a máshol élőkkel egyáltalán nem.
Az American Journal for Human Genetics folyóiratban közölt új kutatásokat tartalmazó tanulmány szerint az emberiség legalább két hullámban költözött a dél-ázsiai vidékekre.
Az egyik korai hullámban a gyeniszovaiak elvándoroltak, és valószínűleg később együtt élhettek, és akár szaporodhattak is a Homo sapiens sapiensszekkel 44 ezer évvel ezelőtt.
Kérdés azonban, hogy a gyeniszovaiak mennyiben keveredtek a modern emberen kívül, hiszen idén már egy Neander-völgyi gyeniszovai hibrid lábujjcsontját is megtalálták.
