Az emberiség tán legrégebbi "műtermére" bukkantak Dél-Afrikában.
ősember
Amerikai kutatók rekonstruálták az 50 ezer éves emberi beszédet.
Megkövesedett kutyakoponyát találtak Csehországban, melynek a szájából egy mamutcsont lóg ki.
Az úgynevezett gyeniszovai emberek DNS-e kimutatható a borneói malájoktól kezdve egészen a filippinókig.
Kis kalapács, kis lándzsa és kis lapát bőrrel szíjazott kőborításban - melyik ősember kívánhatna többet?
A tenger gyümölcseit fogyasztotta a Neander-völgyi ember százötvenezer évvel ezelőtt, százezer évvel korábban, mint eddig feltételezték.
Egy új elmélet szerint azért vesztették el szőrzetüket az előemberek, mert sokat loholtak vadászat közben.
A monitor előtt sem az számít, hogy milyen erős lapjaid vannak, hanem az, hogy hogyan játszod ki őket.
Az 1,9 millió éves 2010-ben talált Australopithecus sediba lehetett közvetlenül a Homo erectus, a felegyenesedett ember őse.
Már az időszámításunk előtti 130 ezer körül megérkeztek, és letelepedtek Kréta szigetére az előemberek.
A Homo erectus lehetett az emberiség történetének első szakácsa.
Az előzetes vizsgálatok szerint a 2000-3000 évvel ezelőtt élt fiatal nő rituális gyilkosság áldozata volt.
A tudósok arra a kérdésre keresik a választ, vajon ember őse valójában azért emelkedett két lábra, hogy alkalmazkodjon a magas szavannai füvekhez.
A Kína északi részén meghonosodott őskori eszközkészítési eljárások valamivel később elterjedtek Koreában és Japánban.
Az Ugandapithecus fára mászott, növényt evett, és mindössze tíz esztendős lehetett, amikor meghalt.
Egy új elmélet szerint a nagyszülők bölcsessége segítette elő a Homo sapiens felemelkedését.
Nagy-Britanniában jégkorszaki, körülbelül 14 ezer éves barlangrajzra leltek.
Ősmaradványok laboratóriumi elemzése alapján ezt állítja az ázsiai ország.
Először bukkantak kőkori barlangalkotásokra Németországban: a régészek a bajorországi Bamberg járásban találták meg az értékes leleteket.
Sokkal korábban, mint ahogy azt eddig gondolták, már 3,7 millió évvel ezelőtt két lábon jártak őseink.
Megerősítették genetikailag, hogy minden nem afrikai modern ember a Neander-völgyiek örökségét hordozza magában.
A modern ember afrikai fajtársaival még még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot - derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából.
A legújabb kutatások azt bizonyítják, a modern ember sohasem lakhatott egy helyen a felegyenesedett emberrel, a Homo erectusszal.
