Több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj.
ősember
Újabb és újabb bizonyítást nyer, hogy a mai ember mégsem annyira egyedi ezen a világon, mint ahogy gondolnánk. A neandervölgyiek például éppúgy beszéltek, mint mi.
Ez az egyik, ha nem a legfontosabb felfedezés, amelyet valaha Nagy-Britannia partjainál tettünk – mondta az egyik kutató a rendkívüli leletekről.
Hamut és elszenesedett csontokat rejtő tűzhelyet tártak fel régészek egy izraeli barlangban, amely lelet arra utal, hogy az ember ősei már azelőtt tudatosan használták a tüzet, hogy a Homo sapiens felbukkant volna Afrikában.
Akkoriban mindennaposnak számított, hogy a féltestvérek, és a nagybácsi-unokahúg vagy nagynéni-unokaöccs szintű rokonok összebújnak.
Látogatószám rekordot döntött a szegedi ősember-kiállítás.
Ősemberképzőt nyit az idei Szegedi Ifjúsági Napokon a Móra Ferenc Múzeum: a fesztiválozók ősemberruhába bújhatnak, barlangrajzokat és termékenység-szobrokat készíthetnek, valamint őskőkori leletek után is vadászhatnak.
Nem vitás,hogy számtalan dologban különbözünk legközelebbi rokonainktól, a majmoktól. A miérteket azonban összességében és egyenként is jórészt homály fedi.
Óriási népszerűségnek örvend a szegedi Móra Ferenc Múzeum ősember-kiállítása. A nagy sikerre való tekintettel az „Egyszer volt... az ősember" című tárlatot október 25-ig meghosszabbítja a szegedi Kultúrpalota.
Az ősemberek olyan rituálék során festették ki egyes barlangok falát, amelyek során tudatmódosító szereket fogyasztottak - állítják tokiói kutatók.
Mindez megtehetjük azon a kőkorszaki kiállításon, amely csütörtökön nyílik a Móra Ferenc Múzeumban.
Nagyszabású ősember-kiállítás készül a Móra Ferenc Múzeumban: a tárlaton az őskőkori leletek mellett egy 100 négyzetméter alapterületű barlang is látható lesz.
Egy élősködővel együtt klónozzák az egyiket, egy légiszerencsétlenséget kell túlélnie másoknak, ősemberként él a többi - van mit megszokni.
Ötzi, a gleccsermúmia Lyme-kórban szenvedett és tejcukorérzékeny is volt.
Egy genomikai cég pár nyálcseppből tudja vonni a következtetést, ki mennyire rendelkezik prehisztorikus gyökerekkel.
Úgy tűnik, sokkal jobb szaglással rendelkezett a Homo sapiens kortársánál, a Neander-völgyi embernél.
Egy 77 ezer éves ágyneműben a legrégibb rovarriasztó anyagokra bukkantak.
3-4 millió évvel ezelőtt élt ősünk az Australopithecus afarensis hangképző szerveit rekonstruálta egy holland szakember.
A Neander-völgyi ember elsőként találta fel, hogy miként lehet hasznosítani a mamutcsontokat "építőanyagként".
Az emberi erőszak legrégebbi esetéről tanúskodik az az ősi koponya, amelyet Kína déli részén fedeztek fel.
Olyan emberős csontvázakat találtak Dél-Afrikában, amelyeken hártyavékony bőrréteget mutattak ki.
A Neander-völgyi ember Európában elsőként "Görögországban", a Meganíszi-szigetén telepedett meg.
Genetikai kutatások megerősítették, nem túlzott az ősember, amikor foltos lovakat festett a barlangok falára.
Zömök testükkel ugyan nem futottak gyorsan, de a lankás tájakat fizikailag uralták.
