Főként mérnököknek és informatikusoknak szóló ajánlatok lesznek a Műegyetemi Állásbörzén, de a gazdasági végzettségűek is kelendőek. Amerikától Ausztráliáig rengeteg ország várja a kalandvágyó fiatalokat.
Az iskolaszövetkezetek egyszerre nyitnak a felsőoktatás, a munkaadók és a hivatalok felé is. Egyeztetni akarnak, hogy a fizetős képzésben részt vevő diákoknak munkát adjanak.
Európa-szerte szakszervezeti akciónapokat tartanak szerdán, február 29-én. A magyar érdekképviseletek nem rendeznek demonstrációt, csak egy kiáltványt adnak ki. Ezzel tiltakoznak.
Az állásportálokon a hirdetések negyede IT-szakembereknek szól. Ám ezeket az embereket a munkaadóknak másképp kell megszólítaniuk, nehezen érhetők el a hagyományos csatornákon.
A legrugalmasabb foglalkoztatók, a munkaerő-kölcsönzők a legkiszolgáltatottabbak egy csőd esetén. A csődtörvény ugyanis nem tesz különbséget egy kölcsönzött ceruza vagy egy ember között.
A szakszervezet szerint átverés a Karrier Híd program, a kormányzat viszont úgy véli: a versenyszféra fel tudja szippantani majd a közszolgálatból elbocsátott több mint 6700 embert.
2012-ben már nemcsak az lesz az egyetemválasztás alapja, hogy milyen tantárgyak, szakterületek tetszenek a diáknak, hanem azt is át kell gondolnia, a megszerzett diploma valós értékkel bír-e a munkaerőpiacon.
A vállalkozások inkább növekvő, mint csökkenő árbevételre számítanak. Ennek ellenére nagyon sokan terveznek létszámcsökkentést – áll a GKI legfrissebb elemzésében.
Új elem került a kormány bérkompenzációs puttonyába. Azoknak a munkavállalóknak egészítik ki a bérét, akiknek a munkaadója nem emeli fel. Hogy ez a gyakorlatban hogy lesz, még nem tudni.
Az oktatáskutató szerint nem lehet megállítani a felsőoktatás tömegesedését, ráadásul ez nem is biztos, hogy rossz dolog. És az sem egyértelmű, hogy a munkaerőpiacnak tanulunk-e.
A diplomától magasabb fizetést, társadalmi pozíciót, karrierlehetőséget várnak a fiatalok, a legtöbben emiatt döntenek úgy, hogy jelentkeznek a felsőoktatásba. Ez a jogi képzésre hatványozottan igaz.