Pénzügy

Részmunkaidő teljes fizetésért

D.I.
D.I.

2012. 05. 10. 11:27

Változatos tervek születtek, hogyan segíthetné az állam a kisgyermekes nők munkába állását: bölcsinyitásra ösztönöznék a cégeket, bevezetnék a teljes fizetésért végzett részmunkaidőt, és a gyermeknevelésért járó szabadságot részletekben is ki lehetne venni. Sőt a gazdagok felajánlhatnák a családi pótlékot a szegényebb gyerekek családjának.

Korábban a témában:

Hazánkban a gyermek 3 éves kora előtt a nők csupán elenyésző része, 15 százaléka megy vissza dolgozni (az OECD-átlag 45 százalék).

A munka és a karrier az egyik oka annak, hogy Magyarországon jóval kevesebb gyerek születik, mint ahányat szívesen vállalnának a fiatalok. Átlagosan 2,2 gyereket terveznek a párok, viszont csak 1,3 születik. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) családbarát Magyarországért munkacsoportja – a Népesedési Kerekasztal megállapításai, javaslatai alapján – készített egy vitaanyagot, hogyan is lehetne gyermekvállalásra ösztönözni a magyar középosztályt. A minisztérium a nepesedes@ngm.gov.hu e-mail címre várja a reakciókat, illetve további ötleteket.

Az Új baby boom – A középosztály gyermekvállalási forradalma című vitaanyagból kiderül: a fő gond a gyermekesek hátrányos helyzete a munkaerőpiacon, az atipikus munkalehetőségek hiánya és a bölcsődék rendkívül alacsony száma.

Pozitív diszkrimináció

A magasabb végzettségű gyermekes szülők súlyos hátrányba kerülnek gyermektelen álláskeresésnél vagy a munkahelyükön gyermektelen kortársaikhoz képest. Sőt néha arról is hallani, hogy megfenyegetik a dolgozót. Ezt a tervezet a pozitív diszkrimináció intézményesítésével oldaná meg: ha például két azonos képzettségű és képességű jelentkező van, akkor arra ösztökélnék a munkaadót, hogy a gyermekest válassza. A Népesedési Kerekasztal javaslata (amiből sokat idéz az NGM-dokumentum), hogy adó- és tb-támogatást, járulékkedvezményeket kapna ezért a munkáltató. Emellett egy Start-részmunkaidős kártyát is bevezetnének, amely átmeneti járulékkedvezménnyel kompenzálná a munkáltatót.

Jogszabályváltozással is elősegíthető lenne az anyák fokozatos (részmunkaidős) munkába állása a gyermek egyéves kora után. Ha például az anya 4 órás munkaidőben dolgozna, akkor feleannyi gyesre vagy gyedre lenne jogosult, ám az ellátások folyósítási ideje arányosan meghosszabbodna. Így nem veszítené el támogatásokra való jogosultságát, ha kisebb munkákat vállalna.

Az anya szabadon választhatna, hogy amikor visszatér gyesről vagy gyedről, akkor a felhalmozódott szabadságot egyben is kivehetné, de akár teljes fizetés mellett munkaidő kedvezményre válthatná. Ez utóbbi esetben napi négy órát dolgozna, és minden nap ugyanennyi fogyna a szabiból. A munkáért pedig a teljes fizetését kapná. (Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy például 6 havi szabadság felhalmozódása esetén 12 hónapon át napi négy órában dolgozna.)

Új utalvány, ingyenes oktatás

Bevezetnék a gyermekgondozási utalványt, amelyet a munkáltatók béren kívüli juttatásként, adómentesen adná a kisgyermekes dolgozóknak. Ezt kizárólag a gyermekre vagy a háztartási munkát segítő szolgáltatásokra lehetne felhasználni.

Vannak olyan országok, ahol a szabadságok kiadása annyira rugalmas, hogy a gyermeknevelésért járó napokat (gyes vagy gyed) akár a gyermek iskolás koráig ki lehet venni, tehát akár részletekre bontva a rendelkezésre álló időt. Ezt a szülők általában felváltva tehetik meg.

A gyesen, gyeden lévők szakmai továbbképzését is támogatnák, kedvezményesen tanulhatnának. (Ilyen már korábban is volt: néhány éve a gyesen, gyeden lévő szülő ingyen vehetett részt felsőoktatási képzésben.) Az is szerepel a javaslatok között, hogy a nők mellett a férfiak is „vegyék ki részüket” a gyermeknevelésből, és kötelezővé tennék az apasági szabadság kivételét. (Erről az LMP néhány hónapja nyújtott be egy törvényjavaslatot, ám nem került napirendre, nem tárgyalta az Országgyűlés.)

A Népesedési Kerekasztal azt is javasolja, hogy a kiemelten magas fizetésű családoknak legyen módja arra, hogy a családi pótlékukat felajánlják a többi család támogatására.

Hátrány a gyerek

Sok szülő kerül hátrányba a munkaerő-piacon: egyrészt nagyon nehéz az újbóli munkába állás, másrészt több munkáltató diszkriminálja a kisgyermekes anyákat (ugyanis az az előítélet még mindig sokakban él, hogy nem tudják majd a családi kötelezettségüket összeegyeztetni a munkahelyi teljesítéssel).

A teljes foglalkoztatás megszűnte az inaktivitásba taszított minden olyan nőt, aki nem tudott heti több mint 35 órát a munkájával tölteni a „láthatatlan” munkakötelezettségei miatt. Az NGM szerint a részmunkaidő népszerűsítése lehetne erre a megoldás. Felmérések bizonyítják, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás a magyar nőktől távolról sem idegen. Az átlagosnál nagyobb az érdeklődés a részmunkaidős foglalkoztatás iránt a fiatalok, a többgyermekesek, a munkanélküliek és inaktívak között – írja a vitaanyag.

Családbarátság a stresszkezelés helyett

Külön pályázati lehetőségekkel kellene motiválni a családbarát vállalkozásokat – áll a Népesedési Kerekasztal ötletei között. Az atipikus foglalkoztatás – rugalmas munkaidő, részmunkaidő, otthoni távmunka – támogatása, valamint a munkahelyhez közeli családi napközi létrehozása (például a cég biztosítana helyiséget erre). Szerintük ezen a téren az államigazgatásnak, önkormányzatoknak, állami intézményeknek kellene példát mutatni.

A munka-család összehangolását is támogatnák. Például nem esnének ki annyira a munka világából, ha a gyermekgondozás ideje alatt is kapcsolatban maradhatnának a munkahelyükkel, szakmailag fejlődhetnének, éreznék a kollégák, különösen a főnökök támogatását.

A családbarát munkahelyek listáján Magyarország ezen igen hátul szerepel. Ennek egyik oka a rugalmas munkahelyi kultúra hiánya. A nemzetközi gyakorlatban a teljes és a részmunkaidőben zajló munkavégzésen túl találkozhatunk olyan kreatív példákkal, hogy a munkavállaló teljesen egyedül választhatja meg a munkarendjét. Külföldön az otthoni munkának is komolyabb hagyományai vannak.

A családbarát munkahelyi légkör miatt (a javaslat szerint) egészségesebbek lesznek a munkavállalók. Így sokkal hatékonyabban, kreatívabban tudnak majd dolgozni, csökkennek a hiányzások – ez pedig a cégeknek is alapvető érdeke lenne. „A vállalatokat arra kell ösztönözni, hogy a krónikus stresszben élő, kiégett dolgozók testi-lelki problémáinak kezelésére, a munkavállalóik pótlására, a növekvő fluktuációs költségekre fordított összegeket a munka és a magánélet egyensúly biztosítására fordítsák” – javasolja a Népesedési Kerekasztal.

Nyissunk gyermekmegőrzőt!

Európában a születésszám drasztikusan csökkent a hagyományos családi mintát követő országokban, ahol az anya évekig otthon marad a gyermekkel. Ezek az országok az intézményi ellátásra (bölcsődékre, óvodákra) keveset költenek. Több gyermek jött világra ott, ahol nagy gondot fordítanak, és sokat költenek a kisgyermekes szülők családi és munkahelyi kötelezettségének összehangolására – állapítja meg az NGM tanulmánya.

A sok és elérhető bölcsőde alapvetően meghatározza a baba születését követően azt, hogy egy nő mikor tud visszamenni dolgozni. Magyarországon a gyermekek 20 hetes koruktól vehetők fel bölcsődébe, de a gyakorlat azt mutatja, hogy főleg 2 éves koruk betöltése után íratják be őket. Jelenleg kevés bölcsőde van, azok is teljes kihasználtsággal, túlzsúfolva működnek, átlagosan 5-10 gyermek jut egy férőhelyre. Az intézmények területi eloszlása sem a legjobb: a Dunántúlon csak a nagyobb városokban, az Alföldön viszont a legtöbb településen van, Észak-Magyarország azonban krónikus bölcsődehiányban szenved.

Alternatív megoldás lehet a családi napközi: 2005-ben csupán 78 volt, 2009-ben már 260. Ezek családias, rugalmas ellátást nyújthatnak 5-7 fős gyermekcsoportoknak, akár egy magánlakásban, akár egyéb helyszínen. A legtöbb a fővárosban és a közép-magyarországi régióban van. A hátrányuk azonban az, hogy ezekért általában jóval magasabb díjat kell fizetni, mint az állami intézményeknél – ezt pedig sok szülő nem engedheti meg magának.

8 milliárd forintot osztanak szét azok között, akik családi napközit hoznának létre. Pályázhatnak azok a munkaadók is, amelyek céges „bölcsit” alakítanának ki, amely a munkaidőhöz igazodik a nyitva tartással, ráadásul közel is lenne a szülő és a gyerek egymáshoz egész nap. A tervek szerint adókedvezményt, uniós támogatásokat is kaphatna egy ilyen munkáltató. Igen jelentős foglalkoztatási igény is lenne ezekre: a jelenleg állástalan pedagógusok alkalmazásával.

Azon a településen, ahol 10 ezernél többen laknak, és már megteltek a bölcsődék, a város is létrehozhat családi napközit (vagy szerződést köthet egy magán szolgáltatóval) a gyermekek elhelyezésére. Ez azonban azt a veszélyt is hordozhatja, hogy ez kiváltja a további állami bölcsik létesítését.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.