A halál teleként emlegetett hetekben a szórakozás és az alkotás öröme tartotta életben a lakókat, így fura hóemberek tucatjait készítették el az utcákon.
mindennapi művtöri
A Népszavában 53 éve megjelent rövid cikk az egykori Jugoszlávia egyik kolostorában felfedezett hatszáz éves freskókról számol be, nem is akárhogyan.
Egy német kisváros piacterének sarkában megbújó épület egykori gazdái a lehető legfurább módját választották a véleménynyilvánításnak.
A Vasember figurájához feltűnően hasonlító szobor már közel negyven éve magasodik az orosz főváros fölé.
A furcsa kútszobor már közel ötszáz éve Bern városképének része, az azonban máig sem derült ki, miért épp gyerekeket eszik. A legtöbben a krampuszt, vagy épp a középkori zsidóellenességet sejtik a háttérben.
Gerard Mas mindössze egyetlen apró részletet adott a műhöz, fura kapcsolatot teremtve a fél évezredes alakok és a XXI. század között.
A holokausztot túlélt szobrásznő hetven évvel ezelőtt saját élményei felhasználásával készítette el a négy jókora domborművet, mára azonban mindenki elfeledkezett róla.
A festményei közé macskák társaságában ugró Dalíról készült valószínűtlen képet megismételni nem volt könnyű feladat.
A katolikus egyházat megreformálni kívánó mozgalom vezéreire leselkedő veszélyt eddig senki sem láthatta.
Az olasz zseni firenzei nagy árvízben megsérült munkája most végre úgy ragyog, mint ahogyan a Mediciek korában.
A képek az éves Life Ball-on találtak gazdára, a bevételt pedig az AIDS-kutatásra fordították.
A filmek lovagjai mindig ugyanolyan páncélt és sisakot viselnek, és távolról egyedül a címeres pajzsuk különbözteti meg őket egyástól. A valóságban ez nem volt épp igaz.
Záróra – Uraságodnak volt: egy egészséges szíve, egy ép mája, két jó veséje, kitűnő idegei. Mindezt el tetszett inni...
Az állomásokon ugyanis nem volt királyi váró, az uralkodó pedig mégsem tölthetett időt a szabad ég alatt, vagy a köznépnek fenntartott épületekben.
Végignézte a régi épületek pusztulását, a modern irodaházak megjelenését, illetve a második világháború borzalmait, de továbbra is rezzenéstelenül őrzi a várost.
Így biztosan nem felejtették el az étkezés előtti és utáni ima dallamát.
Álmát négy, őt állandóan legyező meztelen nő vigyázta, és közben a világ egyik legismertebb operájának részlete szólt.
Sőt, híres kortársai közül többen is a művészetek felé fordultak, műveiket azonban csak kevesen ismerik.
II. Katalin volt az, aki újra nagyhatalommá tette Oroszországot, magánéletéről azonban pletykák százai keltek szárnyra. Volt bennük igazság.
Rajzasztal, ceruza, és tükör – ennyi kellett csak az alkotáshoz. De minek a tükör?
Kívülről csak egy unalmas, a szitokszóként hangoztatott szocreál jelzőt viselő épületnek tűnik, a valóság ennél azonban jóval izgalmasabb.
A műfaj csúcsát a XX. század első felének amerikai katonái érték el, de hasonló alakzatok még ma is felbukkannak.
A posztimpresszionizmus zsenijének utolsó éveiről eddig egyetlen fotót sem ismertünk – most viszont rögtön kettő bukkant fel!
Meglepő számok, meglepő művek, melyek sokszor egy egész utcányi ház áráért keltek el.
