Kultúra

Ma is szuperhősként száll fel Moszkva egére a világ első űrhajósa

A Vasember figurájához feltűnően hasonlító szobor már közel negyven éve magasodik az orosz főváros fölé.
Korábban a témában:

Jurij Gagarin szerepe az űrkutatás történetében megkérdőjelezhetetlen: a harmincnégy évesen egy repülőgépbalesetben elhunyt pilóta volt ugyanis a világ első űrhajósa, akinek köszönhetően a Szovjetunió megnyerte az amerikaiakkal folyó űrverseny első felvonását.

A három évnyi pilótakarrier után kiválasztott Gagarin száznyolc perces repülése folyamán egyszer kerülte meg a Földet, melyet hadnagyként hagyott el, de már őrnagyként tért vissza. Úttörő repülése után azonnal elköszönt az űrkutatás világától, következő éveiben pedig a hirtelen rázúdult népszerűséggel, illetve a meghívások tucatjaival próbálta felvenni a harcot.

Később többször is visszatért a szovjet kozmonauták kiképzési helyszínére, Csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott (ezt az áttörést végül az amerikaiak érték el a Space Shuttle-vel), de 1967-ben a Szojuz-1 tartalékosaként kis híján újra az űrbe indulhatott.

Élete utolsó évében az űrhajósok kiképzését vezette, de megpróbált visszatérni a vadászgépes repülésekhez is. A következő évben kiképzőjével együtt azonban MiG-15-ösük lezuhant. A tragédia okára végül csak negyvenöt évvel később, 2013-ban derült fény: a tesztrepülésen résztvevő Szu-15 vadászgép meghibásodása miatt túl alacsonyan repült, majd Gagarinék gépét berántotta az általa létrehozott örvény, az egykori űrhajós és a tanulását segítő Szerjogin lezuhantak. Mindketten életüket vesztették.

A Szovjetunió és az egykori szocialista blokk államaiban a következő években számos műalkotás és szobor emelkedett ki a földből, hogy emléket állítson a tragikus véget ért úttörőnek – így a Visontán, a Mátrai Erőmű bejáratánál található büszt –, egyikük sem lett azonban annyira lenyűgöző, mint a moszkvai Leninszkij Proszpekten (Lenin sugárút) 1980-ban felavatott, paneltömbökkel vetekedő magasságú emlék, melyenGagarin az ég felé repülve leginkább Vasember alakját juttatja a XXI. századi filmrajongó eszébe.

A szobrász Pavel Bondarenko, illetve Jakov Belopolszkij együttműködésével megszületett oszlop érdekességei ennyiben azonban korántsem merülnek ki, hiszen a tizenkét tonnás, gránit talapzaton álló munka anyaga az űrhajóknál is használt titánium.

A kétszázharmincnyolc részből álló emlékmű legnagyobb része a háromszáz kilogrammot nyomó arc, melynek elkészítése első pillantásra lehetetlennek tűnt, hiszen ilyen méretű és súlyú darab elkészítése a hagyományos eljárásokkal lehetetlen lett volna.

 

Fotó: ANDREY SMIRNOV/AFP

A a világ első nagyméretű titániumszobraként emlegetett mű jó részét a rakéta lángcsóvája teszi ki, melyen az űrhajós mindenféle további segédeszköz és védőruha nélkül – a Vasemberhez hasonlóan – utazik az ég felé:

Fotó: M.M. Czarnecki

A talapzatán álló gömbön — a Gagarint rejtő visszatérő egység másolatán – pedig felirat őrzi a történelmi repülés emlékét:

“1961. április 12-én, a szovjet Vosztok űrhajó egy emberrel a fedélzetén körberepülte a Földet.
Az első ember, aki valaha kijutott az űrbe, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének polgára, Jurij Gagarin volt.”

 

Fotók: Wikimedia Commons 

Ajánlott videó mutasd mind

Ragadozó féreg terjed Európában

Egy ragadozó laposféreg terjed gyors ütemben kontinensünk nyugati részén, a lebontásban kulcsfontosságú szerepet játszó puhatestűeket pusztítja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.