Bútorok, kiegészítők és műalkotások tömegét csempészték a milliók által látott jelenetekbe.
mindennapi művtöri
A rövidesen kalapács alá kerülő részletet évszázadokon át viselték a trónt éppen elfoglaló magyar királyok.
A Metropolitan Museum of Art több, magyar uralkodókhoz kapcsolódó tárgyat is őriz.
A gyógyszertári üvegekben létrehozott képek ma súlyos tízmilliókat érnek.
Az első látásra egyszerűnek tűnő megoldásokból hosszú évszázadok óta álló csodák születtek.
Az utóbbi hónapok egyik legjobb Instagram-projektje, a Szalontüdő megmutatja, mit esznek a magyar filmekben és sorozatokban.
A tizenkét apostol egyikét, Szent Bertalant mintázó szobor a saját lenyúzott bőrét tartja a kezében.
A munkákat, illetve az azt hordozó, a kilenc évvel ezelőtti terrortámadások során sérült modern épületet a szakemberek éveken át próbálták megvédeni. Sikertelenül.
A kevesek által látható textilképeket a kabátok belső oldalán viselték, remélve, hogy az azokon lévő lények és hősök ereje költözik beléjük.
Egy, a Budai Ferences Rendház padlásán talált, felismerhetetlenné vált képet állítottak helyre.
A festményekhez, illetve szobrokhoz sokszor tévesen elterjedt, vagy épp kevéssé ismert történetek tapadnak, így egészen mást jelentenek, mint ahogyan azt sokan gondolják.
Értékes műtárgyakért és aláírt kötetekért fizettek ki óriási összegeket a hazai gyűjtők és múzeumok. Összegyűjtöttük közülük a legérdekesebb tételeket.
A 96 évesen elhunyt művész életútja a birkózó mackóktól a kisemberré vált Leninen át Radnótiig.
Az ötezer méter hosszú fonalat egy kör alakú keretre feszíti, tűre pedig nincs is szüksége.
A tömegével Európába került múmiák jó része porított gyógyszeralapanyaggá vált, mások azonban az európai festészet történetének fontos részévé váltak.
Hogyan nézhettek ki a híres szobrok és festmények hús-vér alakjai? Egy dél-koreai művész erre keresi a választ. Galéria.
A Belgrádban felavatott Hunyadi-szobor leginkább a szocializmus alkonyán született mesefigurára hasonlít. Negyvenmillióba került.
Szentpéteri Tibor egy híján negyven éves terve örökre a tervasztalon maradt, pedig ma is jócskán feldobná a fővárosi vonalakat.
Minél díszesebbek, annál több pénzt hoznak a gazdáiknak – egyetlen gond, hogy többe kerülnek egy háznál.
A halál teleként emlegetett hetekben a szórakozás és az alkotás öröme tartotta életben a lakókat, így fura hóemberek tucatjait készítették el az utcákon.
A Népszavában 53 éve megjelent rövid cikk az egykori Jugoszlávia egyik kolostorában felfedezett hatszáz éves freskókról számol be, nem is akárhogyan.
Egy német kisváros piacterének sarkában megbújó épület egykori gazdái a lehető legfurább módját választották a véleménynyilvánításnak.
A Vasember figurájához feltűnően hasonlító szobor már közel negyven éve magasodik az orosz főváros fölé.
A furcsa kútszobor már közel ötszáz éve Bern városképének része, az azonban máig sem derült ki, miért épp gyerekeket eszik. A legtöbben a krampuszt, vagy épp a középkori zsidóellenességet sejtik a háttérben.
