irodalom

Könyvekkel kezdték, aztán a lángok belekaptak a ruhákba is.

Ha üzletről van szó, ne bízz az izlandiakban, ha viszont művészetről, akkor nyugodtan! Jón Kalman Stefánssonnal, Izland egyik legfontosabb kortárs szerzőjével beszélgettünk, aki szerint a költészet mentheti meg az emberiséget.

Komoly piaca van a dicső magyar múltat feldolgozó regényfolyamoknak, a politika pedig a filmvásznon is szeretné a hőstörténeteket viszontlátni.

Tizenegyedik alkalommal szavazhat Ön is kedvenc színészeire, rendezőire, íróira.

A nagyobb rendszerekkel van a baj, de meggyőzhet arról egy regény, hogy változtassunk az életünkön?

Óriási a felháborodás a Balkánon, mert a kitüntetett megkérdőjelezte a boszniai népirtást. 

A szép Vibeke csupán pár felhőtlen órát akar. Csakhogy kilencéves fia, Jon is nekiindul a téli városnak.

A hat egyetemi oktató és tanár kiszállt a projektből.

Kora egyik legnépszerűbb szerzője volt a híres indiánregények írója, a Bőrharisnya-sorozattal történelmit alkotott.

Eddig nem ismertük Az utolsó mohikánt. De kinek szól ma a frissen megjelent teljes változat?

Azt a férfit, aki végzett a férjével és a kislányával.

Az író szerint a jelenlegi rendszer aljasabb, mint a nyilas uralom volt, és szomorúan veszi tudomásul, hogy magára maradt ezzel a véleményével. De mennyi szörnyűséget láthatott egy balatoni nyaraló az elmúlt 200 évben? Interjú.

Az indok: „Az az igazság, hogy végeztem a szerelemmel, mert semmi jót nem hozott az életembe.”

És ugye emlékeznek még Mándy Ivánra s Csutak mindenféle színre lépésére? Vámos Miklóssal matinézunk.

Azzal kezdte, reméli, nem az olcsóbbik parcellában hantolták el.

S mi a reakció? „Ezek után akár a keresztnevemen is szólíthat, nem?”

Könnyű kis vasárnap délelőtti kérdés: mi az élet értelme?

Kiadták egy kötetét, s érkeztek a kritikák.

A Der Rosendorn okosan járja körül a kérdést, hogy egy személy elválasztható-e szexualitásától.

Mire a zsír s a rengeteg izzadtságmirigy?

Meglehet, az orgazmus képessége most van kialakulóban. Nem, ez itt nem pornográf tartalom, hanem tudós ember tudóskodása a jelzett témában.

2050-re Magyarország államformája királyság, mindenkibe nyomkövetőt ültetnek, és még holdkolóniánk is van. Legalábbis Egressy Zoltán új regényében, a Hold onban. De vajon tényleg erre tartunk? Interjú.

Salamon Pál túlélte a 20. századi diktatúrákat, gyerekként bujkált a nácik elől, később a kommunizmusból is menekülnie kellett. Ezt meg is írta önéletrajzi ihletésű regényeiben. A Sorel ház 89 éves írójával beszélgettünk.