A háború megítélésében jelentős különbségek vannak a pártpreferenciák szerint: a fideszesek mindössze 42 százaléka tartja "inkább agressziónak" az ukrajnai háborút.
Bár a megvesztegetés és a korrupció témája mindig is foglalkoztatta a kutatókat, a vizsgálatok leginkább az okokkal és a következményekkel foglalkoznak. Arról viszonylag keveset tudunk, hogy mit gondolnak a választópolgárok a korrupcióról.
A Fidesz-KDNP-re többen szavaztak, mint valaha, vidéken a választók 55 százaléka kormánypárti. És bár a mandátumok számában ez nem látszik, a kormányoldal a fővárosban is javított eredményein.
Rövid interjút adott a Blikknek Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese, ahol többek között arról kérdezték, együttműködnek-e majd a Fidesszel a parlamentben.
Szintén a Facebookon jelentkezett Tóth Bertalan egy videóval, melyben arról beszél, hogy döbbenetes, fájó érzés, hogy az ellenzék nem érte el a céljait a tegnapi választásokon, az élet azonban nem áll meg.
A háborús hangulatban a kormánypárti propagandagépezetnek sikerült megtalálnia azt a félelemkeltő kampányt, amivel azt éreztette az emberekben, hogy fizikai biztonságuk fenyegetve van, és az ellenzéket hazug háborúpárti bélyeggel látta el.
A Fidesz a legnagyobb arányban a falvakban és a kisvárosokban tört előre, a legtöbbet olyan körzetekben tudott javítani, amelyek az ország elmaradottabb részein vannak. Mi ennek az oka, és hol hibázott az ellenzék?