Sok lakossági ügyfélnek hirtelen megugrott a rezsiköltsége, ám ha valaki tényleg az átlagfogyasztás alatt van, és nem akarja a jelleggörbét figyelni, akkor a szolgáltatójánál válthat.
Mit kezd a rezsirobbanással az ország legmagányosabb, leginkább önellátó szelete, a tanyavilág? Mi a helyzet ott, ahol nincs gáz, nem is volt, sőt az áramot is kikötötte a szolgáltató? Robban-e ott is a rezsi, ahol nincs számla, nincs csekk?
Változatos kommunikációs trükkök sorát veti be a kormány a rezsiemelés álcázására. Ezek közé tartozik a „lakossági piaci ár” fogalma, ugyanis a többletfogyasztásért felszámolt áram- és gázár európai viszonylatban is kimagasló lesz.
A villamosenergia árán belül nemrég a felére csökkent az áramár, miközben 3,5-szeresére növelték az elosztói díjat. Mészáros Lőrinc egy ideje épp a rendszerhasználati díjakban érdekelt.
Már most is brutális összegű éves szerződéseket ajánlanak áramra és gázra a szolgáltatók. Egy szállodaigazgató szerint felül kellene vizsgálni az árképzést.
Nincs szükség áramimportra a lakossági ellátáshoz, és nincs ok arra, hogy az azonnali tőzsdei árakhoz igazítsák a lakossági tarifákat, így hatszorosára tolják fel a villanyszámla összegét.