Magyarországon kritikusan alacsony a foglalkoztatás színvonala, a munkabéreken magasak a járulékterhek, a foglalkoztatottak között nagyok az egyenlőtlenségek, a magyarok egészségi állapota kritikus.
Soha ennyi nő még nem dolgozott a világon, de a férfiak továbbra is több fizetést kapnak, és magasabb pozíciókba jutnak. Magyarország példát mutat a nők foglalkoztatását illetően.
A vállalati humánerőforrás-politikát megvizsgálva lista készült, hol a legjobb vezetőnek lenni, melyik vállalatnál figyelnek a legjobban a tehetségekre, és segítik a karrierjüket.
Az uniós előírásoknak megfelelően két éven belül 67 százalékos foglalkoztatottsági szintet kell produkálnia a kormánynak. A feladatot a szabályok és a munkavállalói hozzáállás is nehezítik.
Követhető példával járnak elől a német civil szervezetek. Sajátos eszközeikkel hatékonyan segítik a pályakezdők és a hátrányos helyzetűek elhelyezkedését a munkaerőpiacon.
A szociális alap- és szakvizsgák megjelenése elismertebbé teheti az itthon eddig méltánytalanul kezelt szakmát. A minisztérium újabb csoportoknak írta elő a szakvizsga megszerzését.
A hónap végén lép hatályba az esélyegyenlőségi törvény. A panaszok elbírálására létrehozott új közigazgatási hivatalt azonban csak jövőre fogják felállítani. És addig?
Az álláskeresés megkönnyítésére a FigyelőNet mintaönéletrajzokat gyűjtött össze, melyeket Olvasóink magyar, angol, német, francia, spanyol és olasz nyelven tölthetnek le. A dokumentumformában tárolt minták azonnal felhasználhatók.
Nagy a verseny a pályakezdők között egy-egy állás elnyeréséért. Míg pár évvel ezelőtt még akár középvezetői poszton kezdhették meg karrierjüket, ma már a hierarchia aljára is nagy a tülekedés.
Hiteles személyiségtesztek
Kiválasztási módszerek, emberi tényezők
Budapest, 2003. szeptember 22.
Dr. Szöllősi Ágnes
személyzeti tanácsadó szakpszichológus
A magyar közvélemény szerint a vállalatvezetők közül sokan korrumpálhatóak, és élnek is a megvesztegetés eszközével. Ugyanakkor még mindig tisztességesebbek a politikusoknál.
A diplomás munkanélküliek közül majdnem minden harmadik pályakezdő, számuk az utóbbi időben nő. Már közgazdászok és jogászok is kopogtatnak a munkaügyi központok ajtaján.
A német munkaadók ragaszkodnak a bevált gyakorlathoz: még mindig postán várják azt a sok dokumentumból álló vaskos csomagot, amit az álláskeresőknek kell összeállítaniuk.
Több tucatnyi elküldött önéletrajzra alig érkezik válasz a francia cégektől. A legnagyobb eséllyel a magyar leánnyal rendelkező vállalatok kecsegtetnek.
A déli országok munkaadói nem a papírok alapján döntik el, hogy kit vesznek fel egy állásra, a személyes beszélgetés során alakul ki a bizalom a jelentkezővel szemben.
Egyszerűen kimaradnak a fejlesztésből azok, akik elmúltak 45 évesek. A következő életpályaszakasz szakmai céljainak megfogalmazásában segít a félidő-analízis.
Egyelőre nem sok cég fizet azért, hogy elbocsátott alkalmazottai könnyen el tudjanak helyezkedni. Pedig az outplacement szolgáltatás az elbocsátás többi költségéhez viszonyítva olcsó.
Nemcsak az álláskeresőknek kellene megtanulniuk, hogyan pályázzanak profi módon egy állásra. A kiválasztást végző HR-esek által elkövetett hibákról is rengeteg tanulságos történet kering.
Az EU-tagsággal hazánk munkaerőpiaca nem olvad össze azonnal az európaival. A magyar munkavállalók elhelyezkedését mindenütt kisebb-nagyobb korlátozások nehezíthetik.
Kis cégnél több a lehetőség saját ötletek megvalósítására és egyéni felelősségvállalásra, a nagy cég a tapasztalatszerzés bővebb forrása a pályakezdő számára.
Az e-mailben elküldött pályázatokra külön szabályok vonatkoznak. Aki nem ismeri az elektronikus jelentkezés protokollját, azonnal hátrányos helyzetbe kerül a többi pályázóval szemben.